A kormány már maga is bánja a tankötelezettségi korhatár leszállítását?

Egy belső minisztériumi dokumentum szerint elég kudarcos lépés volt ez a kormány részéről.

  • Eduline
MTI / Bugány János

Bár korábban a nyilvánosság előtt több alkalommal is tagadta, most beismerte a kormányzat, a jelenlegi finanszírozási rend arra ösztönzi a nehéz sorsú családokat, hogy iskola helyett inkább közmunkára küldjék a 16 éves tankötelezettségi kort elérő gyermekeiket - írja a Magyar Nemzet egy cselekvési tervből, melyet az oktatási államtitkárság készített.

A dokumentum szerint ösztönzi a szülőket, hogy kivegyék gyereküket az iskolából, hiszen az ösztöndíjak és más juttatásokhoz képest a közmunkás bér magasabb.

Ez azért gond, mert a dokumentum is emlékeztet, az OECD szerint a középfokú iskolai végzettség az a minimum, amely szükséges a XXI. században a munkaerőpiacon való érvényesüléshez, illetve az aktív felelős állampolgársághoz.

Egy módszertani kísérlet alapján 2014 februárjában az oktatási rendszerből csak abban az egyetlen tanévben több mint 42 ezer gyerek morzsolódott le. Közülük több mint 25 100 diák saját döntése alapján szakította meg tanulmányait, miután betöltötte 16. életévét, és már nem volt tanköteles. Az írás megjegyzi, hogy a tankötelezettségi korhatár elérése hozzájárul ahhoz, hogy idő előtt hagyják ott az iskolát a diákok.

Az korábban már kiderült, hogy 2013, azaz a tankötelezettségi korhatár 16 évre szállítása óta több mint tízszeresére nőtt a 18 éven alattiak lemórzsolódása.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.