„Az északi országban a túlzó központosítással szemben a helyi tantervek fejlesztésére, a rendszeres ellenőrzések...
„Az északi országban a túlzó központosítással szemben a helyi tantervek fejlesztésére, a rendszeres ellenőrzések helyett pedig a bizalom erősítésére helyezik a hangsúlyt. Ennek alapján felmerül a kérdés, hogy vajon az erősen központosított tantervi szabályozás és a tanfelügyelet itthon ténylegesen jobb oktatáshoz vezetnek-e, javítják-e a gyerekek teljesítményét?” - mondta Pokorni Zoltán volt oktatási miniszter, a parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke A finn példa című könyv keddi bemutatóján. A kiadvány - amelyet a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó jelentetett meg - a kiemelkedő eredményű finn oktatási rendszer működését mutatja be.
Itthon az új Nemzeti alaptanterv alapján készült kerettanterveket az idén, felmenő rendszerben vezették be az első, ötödik és kilencedik évfolyamon. A tantervbe új tantárgyak is bekerültek, az iskolák az órakeret tíz százalékával gazdálkodhatnak szabadon: a kerettantervekről itt olvashattok részletesen. Öt év alatt minden pedagógus munkáját ellenőrzik a tanfelügyelők. Erről és a tanárokat érintő többi változásról itt találjátok összefoglalónkat.A volt oktatási miniszter hozzátette: "a standardizálás, a rendszeres központi értékelés helyett a bizalom, a megbecsülés, a kreativitás és az együttműködés támogatása biztosítja a minőségi oktatást." Pokorni szerint nincs egy az egyben alkalmazható finn oktatási recept, de a leírt tapasztalatok segíthetnek a hazai rendszerben lévő problémák azonosításához, a tévutak elkerüléséhez.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
