2 millió forint értékű díjat osztanak ki a legjobb diákújságírók között

Hat plusz egy kategóriában hirdette meg idei tehetségkutató pályázatát a DUE Médiahálózat nevű diákújságíró-szervezet.

  • MTI
Shutterstock

Az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint az év diákújságírója, az év diákrádiósa és diákrádiója, az év diák-videoújságírója, az év diáklapja, az év diákfotósa és az év online diákmédiuma cím elnyerésére lehet pályázni.

A hetedik kategóriában az év mentorát keresik, vagyis azt a pedagógust, aki a növendékei szerint kiemelkedően segíti a diákújságírók munkáját. Az előbbi hat kategóriában 25 év a jelentkezés felső korhatára, külön értékelik majd az általános iskolás, a középiskolás és a felsőoktatásban tanuló indulók pályamunkáit.

A 26. DUE Tehetségkutató Diákmédia Pályázatra ezen az oldalon lehet jelentkezni március 31-ig. A szükséges adatok megadásán kívül fel kell tölteni a pályamunkákat - kivéve a diáklapok esetében, amelyeket postai úton várnak -, és egy rövid szöveges bemutatkozást kell mellékelni.

A győztesek meghívást kapnak a 23. Országos Ifjúsági Sajtófesztiválra, amelyet május 27-én rendeznek meg Budapesten, a Várkert Bazárban. A nagyszabású, egész napos eseményen adják át a díjakat, összesen több mint 2 millió forint értékben.

Emellett a díjazottak kedvezményesen vehetnek részt a DUE Médiahálózat júliusi médiatáborában. A nyertes munkákból a DUE Tallózó című lap 2016. május-júniusi számában, valamint DUE honlapján válogatást közölnek majd. A pályázat jelentkezési feltételeiről részletesen a DUE oldalán lehet tájékozódni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.