Kereki Judit az Óvodák Országos Közösségének (ÓVOK) konferenciáján beszélt a tervezett változtatásokról az MTI tudósítása szerint.
A javaslat lényege, hogy visszakerülne a szülők és a pedagógusok kezébe a döntés arról, mikor lépjen a gyermek óvodából iskolába. Ez jelentős változást jelentene a jelenlegi rendszerhez képest, amelyben a tanköteles korú gyermekek további egy év óvodában maradásáról a szülők kérelme alapján az Oktatási Hivatal dönt. Az államtitkár konkrét bevezetési időpontot nem közölt.
Kereki Judit arról is beszélt, hogy hosszú távon szeretnék megszüntetni az oviKRÉTA rendszert. Helyette egy vagy több olyan, gyermekközpontú digitális dokumentációs rendszert vezetnének be, amely jobban támogatná az óvodákban dolgozó szakemberek munkáját. Arról, hogy pontosan milyen rendszer válthatná fel a jelenlegit, még egyeztetések zajlanak.
Változás várható az óvodapedagógusok teljesítményértékelésében is. Az államtitkár szerint a felfüggesztett teljesítményértékelési rendszernek (TÉR) számos szakmai hiányossága volt, ezért már elkezdték egy új megoldás kidolgozását. Ebben nagyobb szerepet kapna a közösségi munka és az egymás munkájára adott szakmai visszajelzés.
Új módszertani központot is létrehoznának
Az államtitkárság egy kora gyermekkori módszertani központ felállítását is tervezi, amelyben külön területként foglalkoznának az óvodák, a bölcsődék és a kora gyermekkori ellátási utak fejlesztésével.
Kereki Judit szerint fontos lenne, hogy a gyermekkori és kora gyermekkori szolgáltatásokat egységes jogszabály szabályozza, és a különböző területeken dolgozó szakemberek szorosabban együttműködjenek.
A tervek között szerepel az óvodai nevelés országos alapprogramjának megújítása is. Az államtitkár szerint jogszabályban kellene biztosítani, hogy az óvodapedagógusok és a szülők folyamatos segítséget kaphassanak a megfelelő szakemberektől.
Az államtitkárság emellett várhatóan két héten belül kérdőívet küld az óvodáknak, a bölcsődéknek és a pedagógiai szakszolgálatoknak. Ezzel az intézmények állapotát, a dolgozók helyzetét és a legfontosabb problémákat szeretnék felmérni.
A konferencián egy Nógrád vármegyei program eredményeit is bemutatták. A 13 településen kipróbált koordinált ellátórendszerben a védőnők, az óvodapedagógusok és egy koordinátor együttműködésével segítették a fejlődési eltérés gyanújával érintett gyermekeket a megfelelő ellátáshoz. Az államtitkár tájékoztatása szerint míg korábban az érintett gyermekek mindössze 5 százaléka jutott hozzá a számára megfelelő szolgáltatáshoz, az új rendszer bevezetése után egy évvel ez az arány 86 százalékra emelkedett.
Megkezdte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának átalakítását – erről első körben húsz, sorsolással kiválasztott gyakorló óvodapedagógussal egyeztetnek, később pedig szélesebb körű társadalmi egyeztetést ígérnek.