Színesre festették egy budapesti iskola kerítését, az egyik fideszes képviselő szerint „félreérthetetlenül egyfajta üzenetet sugall”

Virág Mihály, Rákoscsaba egyik fideszes képviselője szerint nem volt szerencsés a színválasztás. Az iskola kerítése 2019 óta színes, most csak újrafestették.

Közösségi oldalán fejezte ki felháborodását Virág Mihály, Rákoscsaba fideszes önkormányzati képviselője, amiért színesre festették a helyi Szabadság Sugárúti Általános Iskola kerítését – vette észre az Index.

A politikus leírása alapján a festést önmagában ugyan elismerné – mint írta, „történjen bárhol, nagyon megtapsolnánk” –, a konkrét helyszínnel és a színválasztással kapcsolatban viszont már súlyos aggályai merültek fel.

A képviselő kifejtette: véleménye szerint az iskola kerítésén a „szivárványhoz hasonló produktum látványa” minden reggel és délután félreérthetetlenül „egyfajta” üzenetet sugall a megérkező gyerekek és szüleik számára.

Virág Mihály szerint, „nem volt szerencsés döntés” a színválasztás. Meglátása szerint minden általános oktatási intézménynek a falakon belül kellene tennie a dolgát, míg a külső megjelenésében igazodnia kellene az adott lakókörnyezethez – különösen azért, hogy „nem kívánatos gondolatok még csak véletlenül se ébredhessenek” az emberekben.

A politikus kiakadása annak fényében különösen érdekes, hogy a portál szerint Google Térkép Utcakép-felvételei alapján az érintett iskola kerítése már 2019 óta színes, a napokban csak újrafestése történt meg.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.