Purhabbal töltötték ki az oldalfalakon a hézagokat az oladi iskolában

Problémás álmennyezet, súlyos szigetelési hiányosságok és purhabbal kitöltött hézagok az oldalfalakon – többek között ilyen és ehhez hasonló problémák vannak az Oladi Általános Iskola épületével, ahova közel 600 diák jár.

Rápli Róbert, a Tisza országgyűlési képviselője a hét végén bejárást tartott az Oladi Általános Iskolában, ahova a szombathelyi tankerület igazgatója, műszaki munkatársai és az intézmény igazgatója, technikai dolgozói is elkísérték.

Rápli, aki egyébként korábban iskolaigazgatóként is dolgozott, közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy szerinte az épületnek mielőbbi, átfogó felújításra van szüksége.

Purhabbal kitöltött hézagok az oldalfalaknál, problémás álmennyezetek, súlyos szigetelési hiányosságok. Az iskola tájékoztatása szerint nyáron egyes helyiségekben elviselhetetlen a hőség, a hidegebb téli napokon pedig előfordul, hogy mindössze 9–10 fokot mérnek. Mindez egy jó hírű, népszerű iskolában, ahová ma már közel 600 gyermek jár

– írta posztjában, majd kitért arra is, hogy „nemcsak az épület teljes körű felújítása indokolt, hanem a kapacitások bővítését is meg kell vizsgálni”.

Ezenkívül azt is hozzátette, hogy az ide járó gyerekek megfelelő, biztonságos és XXI. századi körülményeket érdemelnek, ezért az ügy megoldásán dolgozni fog.

Rápli korábban a pedagógusok jogai kapcsán is felszólalt a parlamentben, mellyel részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk.

A Tisza képviselője egyébként az Országgyűlés oktatási bizottságának is a tagja.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.