Átlagosan mindössze 7,5 perc jut egy betegre a háziorvosnál, a gyerekellátásban még súlyosabb a helyzet

Tíz év alatt 20 százalékkal emelkedett az egy háziorvosra jutó betegforgalom, a 2024-es adatok szerint átlagosan mindössze 7,5 perc jut egy betegre. A gyerekellátásban még ennél is súlyosabb a helyzet, több száz településen nincsen főállású szakember.

2010 óta folyamatosan csökken a háziorvosok száma Magyarországon, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024-re csaknem 15 százalékkal kevesebb szakember dolgozott, mint 14 évvel korábban – írja a HVG. A tendencia az orvostársadalom elöregedésével magyarázható, valamint azzal, hogy a nyugdíjba vonuló háziorvosok helyére nem érkezik elegendő utánpótlás.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. a KSH és az Országos Kórházi Főigazgatóság friss adatait elemezve arra jutott, hogy bár a népességcsökkenés részben ellensúlyozza a terhelést, az idősödő lakosság miatt arányaiban egyre nagyobb nyomás nehezedik az alapellátásra. Az egy háziorvosra jutó betegforgalom 14 év alatt 20 százalékkal emelkedett: 2024-ben egy háziorvosnak évente közel 14 ezer beteget kellett ellátnia, vagyis heti 40 órás rendelési idő mellett átlagosan mindössze 7,5 perc jutott egy betegre.

A legtöbb praxis évek óta gazdátlan

Jelenleg 762 betöltetlen háziorvosi praxis van az országban, vagyis a körzetek közel 15 százaléka csak helyettesítéssel tud működni. 701 településen egyáltalán nincs betöltött háziorvosi praxis, a kisebb településeken a legrosszabb a helyzet, főleg az Alföld délkeleti részein, a Közép-Dunántúlon és határ menti településeken.

A betöltetlen praxisok jelentős része hosszú ideje gazdátlan: 90 százalékuk több mint egy éve, 74 százalékuk két évnél is régebb óta, 37 százalékuk több mint öt éve, 15 százalékuk több mint egy évtizede, 3 százalékuk pedig több mint húsz éve vár állandó orvosra.

A gyerekellátásban még súlyosabb a hiány

A gyerekellátásban nemcsak a kisebb településeket érinti a hiány, a megfelelő utánpótlás biztosítása országszerte kihívást jelent. A házi gyerekorvosi praxisok 17,5 százalékában nincsen állandó orvos, vagyis minden hatodik gyerekorvosi körzetben hiányzik a főállású szakember. Több mint 800 településen egyáltalán nincs betöltött gyerekorvosi praxis, ezért sok helyen a vegyes praxisban dolgozó háziorvosok látják el a gyerekeket is.

A GKI adatai azt mutatják, hogy az eddigi intézkedések nem hoztak tartós megoldást, miközben az alapellátásnak egyre több, ráadásul egyre idősebb beteget kellene megfelelő színvonalon ellátnia. Az elemzés szerint a háziorvosi kar elöregedése miatt a kilátások sem kedvezőek, ezért elkerülhetetlen az utánpótlás biztosítása és a finanszírozási rendszer felülvizsgálata.

Több száz gyógypedagógus hiányzik a rendszerből

A 2025/2026-os tanév utolsó napjaiban országszerte több ezer betöltetlen pedagógusállást hirdettek meg, köztük 145 gyógypedagógusi pozíciót, július közepére ez a szám több mint a duplájára nőtt.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.