Ezüstérmet nyert az SZE hallgatója a Nemzetközi STEAM Fesztiválon
A rangos eseményen 26 ország több mint ötezer versenyzője mérte össze tudását 16 különböző szakmai kategóriában.
A világ egyik legnehezebb középiskolás informatikai versenyén nem könnyű dobogóra állni – a magyar csapatnak mégis minden tagja érmet szerzett.
Kiemelkedően szerepeltek a magyar középiskolások a 2026-os Közép-európai Informatikai Diákolimpián (CEOI): a csapat mind a négy tagja érmet szerzett a szlovéniai Ljubljanában megrendezett nemzetközi versenyen. A legjobb magyar eredményt Mihály Zsolt érte el, aki aranyérmet nyert, és az összesített rangsorban a második helyen végzett.
A július 5. és 10. között megrendezett diákolimpián 16 ország legjobb középiskolás algoritmikus programozói mérték össze tudásukat. A verseny két, egyenként ötórás fordulóból állt, amelyek során a résztvevőknek összetett programozási feladatokat kellett megoldaniuk.
A magyar csapat valamennyi tagja dobogós helyezést ért el:
Az eredményeknek köszönhetően Magyarország a három legeredményesebb ország között zárta a versenyt.
A magyar csapat kiválasztását szolgáló válogatóversenyt és a nemzetközi felkészítő tábort az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kara (ELTE IK) szervezte a Neumann János Számítógéptudományi Társasággal együttműködésben, a Nemzeti Tehetség Program támogatásával.
A diákok felkészítésében Németh Zsolt, az ELTE Informatikai Karának adjunktusa, valamint Varga Péter, az ELTE Természettudományi Karának matematikus doktorandusza vett részt csapatvezetőként.
A szervezők a verseny mellett kulturális és szabadidős programokkal is készültek a résztvevőknek, hogy a különböző országokból érkező diákok szakmai kapcsolatokat építhessenek és megismerhessék egymást.
A rangos eseményen 26 ország több mint ötezer versenyzője mérte össze tudását 16 különböző szakmai kategóriában.
Nyitókép: ELTE IK
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.