Nyugat-Európában is súlyos bírságokat fizethetnek azok a szülők, akiknek a gyereke igazolatlanul hiányzik, de van, ahol még a repülőtéren is megállíthatnak, ha iskolaidőben utazik el a család.
Ausztriában közigazgatási szabálysértésnek minősül, ha a gyerek három napnál többet hiányzik, ami a kerületi közigazgatási hatóság intézkedését vonja maga után. A tankötelezettség megszegésének súlyosságától és a meghozott intézkedésektől függően a tanulót 110 és 440 euró közötti bírsággal lehet sújtani, és amennyiben ezt nem fizeti be, legfeljebb két hetes ún. helyettesítő szabadságvesztésre is kötelezhetik.
https://eduline.hu/kozoktatas/20260602_igazolatlan-hianyzas-csaladi-potlek-megvonas-tanuloi-jogviszony-penzbirsag
Németországban, bár a szabályok államról államra változnak, a helyi hatóságok szintén bírságot szabhatnak ki a szülőkre a gyerekük iskolakerülése miatt.
Szászországban akár 1250 eurós bírság is kiszabható, ha egy tanítási félév alatt öt vagy több napot hiányzik az iskolából a tanuló. Ha a szülők nem fizetik be a bírságot, és ennek helyében például a kiszabott közmunkát sem végzik el, a bíróság szabadságvesztést szabhat ki – de nem a szülőre, hanem a gyerekre.
Németországban elutazni sem lehet az iskolai tanítási idő alatt: előfordult olyan, hogy a reptéren állítottak meg családokat, akik iskolaidőben utaztak gyerekeikkel.
https://eduline.hu/kozoktatas/20230304_igazolatlan-hianyzas-miatt-bortonbe
Az Egyesült Királyságban hasonlóan szigorúak: ha egy diák rendszeresen igazolatlanul hiányzik az iskolából, azt a szülő bűncselekményének tekintik, és akár 1000 fontos bírsággal is sújthatják.
Ha pedig bebizonyosodik, hogy a gyerek engedély nélkül, de a szülő tudtával hiányzott, az súlyos bűncselekménynek minősül, és legfeljebb 2500 fontos – azaz több mint 1 millió forintos – bírság, illetve maximum 3 hónapos szabadságvesztés is kiszabható.
https://eduline.hu/kozoktatas/20250605_csaladi-potlek-igazolatlan-hianyzas
Nyitókép: Shutterstock
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Ne legyen kötelező a digitális munkarend a középiskolában az érettségik idején, lehessen tanítás nélküli munkanap a tanév első és utolsó napja - ilyeneket, és ehhez hasonlókat javasolt a Tanítanék Mozgalom a 2026/2027-es tanév rendjének társadalmi egyeztetésén.
A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A közoktatási tanévhez képest a 2026/2027-es szakképzési tanév hamarabb ér majd véget, és az ideihez képest rövidebb is lesz.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.
