Nyugat-Európában is súlyos bírságokat fizethetnek azok a szülők, akiknek a gyereke igazolatlanul hiányzik, de van, ahol még a repülőtéren is megállíthatnak, ha iskolaidőben utazik el a család.
Ausztriában közigazgatási szabálysértésnek minősül, ha a gyerek három napnál többet hiányzik, ami a kerületi közigazgatási hatóság intézkedését vonja maga után. A tankötelezettség megszegésének súlyosságától és a meghozott intézkedésektől függően a tanulót 110 és 440 euró közötti bírsággal lehet sújtani, és amennyiben ezt nem fizeti be, legfeljebb két hetes ún. helyettesítő szabadságvesztésre is kötelezhetik.
https://eduline.hu/kozoktatas/20260602_igazolatlan-hianyzas-csaladi-potlek-megvonas-tanuloi-jogviszony-penzbirsag
Németországban, bár a szabályok államról államra változnak, a helyi hatóságok szintén bírságot szabhatnak ki a szülőkre a gyerekük iskolakerülése miatt.
Szászországban akár 1250 eurós bírság is kiszabható, ha egy tanítási félév alatt öt vagy több napot hiányzik az iskolából a tanuló. Ha a szülők nem fizetik be a bírságot, és ennek helyében például a kiszabott közmunkát sem végzik el, a bíróság szabadságvesztést szabhat ki – de nem a szülőre, hanem a gyerekre.
Németországban elutazni sem lehet az iskolai tanítási idő alatt: előfordult olyan, hogy a reptéren állítottak meg családokat, akik iskolaidőben utaztak gyerekeikkel.
https://eduline.hu/kozoktatas/20230304_igazolatlan-hianyzas-miatt-bortonbe
Az Egyesült Királyságban hasonlóan szigorúak: ha egy diák rendszeresen igazolatlanul hiányzik az iskolából, azt a szülő bűncselekményének tekintik, és akár 1000 fontos bírsággal is sújthatják.
Ha pedig bebizonyosodik, hogy a gyerek engedély nélkül, de a szülő tudtával hiányzott, az súlyos bűncselekménynek minősül, és legfeljebb 2500 fontos – azaz több mint 1 millió forintos – bírság, illetve maximum 3 hónapos szabadságvesztés is kiszabható.
https://eduline.hu/kozoktatas/20250605_csaladi-potlek-igazolatlan-hianyzas
Nyitókép: Shutterstock
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
