Körzővel okozott sérülést egy diák a karján, év elején pedig két másik diák is kárt akart tenni magában az ercsi iskolában.
Mentők vittek kórházba pénteken egy diáklányt az ercsi Eötvös József Általános Iskolából - értesült róla a HVG. A lap kérdésére a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság megerősítette, hogy a diák „saját karján egy körzővel sérülést okozott magának”, az Országos Mentőszolgálat közlése szerint stabil állapotban, könnyebb sérülésekkel szállították el a helyszínről.
Az iskolához a rendőrség is kivonult, majd az illetékes családsegítő szolgálatot tájékoztatták az esetről, rendőrségi eljárás nem indult az ügyben.
Az esettel kapcsolatban a Facebookon posztolt Ercsi fideszes polgármestere, Gólics Ildikó, aki szerint a lakosság félretájékoztatása történik, és bár elismerte, hogy „a gyermekkel kapcsolatban intézkedés történt, akit kórházba szállítottak”, állítása szerint „vér nem folyt”.
Idén ez már a harmadik eset az iskolában. Év elején az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy egy héten belül két diák akart öngyilkos lenni ugyanebben az iskolában. A szülők már korábban is jelezték a tankerületnek, hogy az intézményben meglehetősen feszült a légkör és gyakoriak a verekedések.
Az év elején a városi képviselő-testület is foglalkozott az iskola helyzetével, miután az igazgató jelezte: megszaporodtak a verekedések, rongálások és a tanárokat érő verbális konfliktusok. Emiatt korszerű kamerarendszer kiépítését kérte az önkormányzattól, mert az iskola jelenlegi eszközei már nem elegendők a problémák kezelésére.
A mostani eset után az önkormányzat kedden közleményt adott ki, melyben arról tájékoztattak, hogy a kért kamerarendszer kialakításának felmérése folyamatban van. Emellett kiégés elleni tréninget is ajánlottak az iskola igazgatójának a tantestület munkájának támogatására. Azonban hangsúlyozták, hogy az iskola fenntartója a Dunaújvárosi Tankerületi Központ.
Az önkormányzat úgy látja, „Ercsi közoktatási helyzete összetett, régóta fennálló probléma”, amit 2025. májusában hivatalos levélben jeleztek az akkori felelős minisztériumnak. A problémák bemutatásához a tankerület háttéranyagot készített, a városvezetés személyes találkozót is kért a megoldási lehetőségek egyeztetésére – írja a HVG.
A felgyülemlett feszültség bármikor felszínre törhet a diákokban – véli Ercse Kriszta oktatáskutató. Szerinte a jelenlegi rendszer inkább arra épít, hogy a gyerekek visszafogják az indulataikat az iskolaőrségi jelenlét miatt, és nem arra, hogy megtanulják kezelni a konfliktusaikat.
Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
Az oktatási miniszter a következő napokban jelenti be az államtitkárait.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Kereki Judit közgazdász és gyógypedagógus évek óta a kora gyermekkori intervenció és a gyermekfejlesztés egyik meghatározó szakértője Magyarországon. Szerinte a korai szűrésnek kiemelt preventív szerepe van.
„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.
