Az LMBTQ-propaganda és a szexuális nevelés kérdése is előkerült Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter hétfői bizottsági meghallgatásán. A Fidesz politikusa arról kérdezte a most már kinevezett gyermek- és oktatásügyi minisztert, hogy "visszaengednék-e az LMBTQ-propagandát" az iskolákba.
Radics Béla képviselő szerint a gyerekek szexuális nevelése „kizárólag a szülő feladata lehet”, és fontosnak érzi, hogy az új minisztérium világos álláspontot képviseljen ebben a kérdésben. Lannert Judit válaszában először élesen reagált az LMBTQ-propagandára vonatkozó felvetésre:
Én nem tudom, önök láttak már átműtött óvodást?
A miniszterjelölt szerint az oktatásban jelenleg sokkal súlyosabb problémák vannak annál, mint amit ezek a politikai viták sugallnak. Kiemelte, hogy az elmúlt években rengeteg gyereket „hagyott a rendszer az út mentén”, és szerinte inkább velük kellene foglalkozni.
A témára Radics a meghallgatás végén újra visszatért, és kiemelte a szexuális nevelés szerinte kizárólag a család feladata lehet. Lannert erre már részletesebben reagált.
Szerintem a szexuális nevelés nagyon fontos, és nem csak a szülők feladata
– mondta.
A miniszterjelölt szerint ha az iskola teljesen kivonul ezekből a kérdésekből, az tovább növelheti a társadalmi különbségeket. ”Pontosan azért, mert nagyon egyenlőtlen lenne. A tinédzserterhességekkel együtt rengeteg probléma van ezen a terén. Ha ezen így hagyjuk, akkor még több probléma lesz” – fogalmazott.
Lannert külön hangsúlyozta, hogy a szexuális nevelést nem tartja egyenlőnek azzal, amit egyes politikusok LMBTQ-propagandaként emlegetnek.
A vita azért is lehet különösen érzékeny, mert a szexuális nevelés kérdése az elmúlt években többször is politikai témává vált itthon. Korábban az Eduline-on is írtunk arról, hogy szakértők szerint az iskolai szexuális nevelés hiánya hosszú távon komoly társadalmi problémákat okozhat, miközben a jelenlegi szabályozás miatt az intézmények sok esetben külső szakértőket sem tudnak bevonni az ilyen foglalkozásokba.
A témában korábban megszólaló szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a fiatalok egyre korábban találkoznak online szexuális tartalmakkal, miközben sokszor sem az iskolában, sem otthon nem kapnak megfelelő segítséget a beleegyezésről, a biztonságos kapcsolatokról vagy saját határaik felismeréséről.
A gyerekek már alsó tagozatban kérdéseket tesznek fel a szexualitásról, de az iskolákban sokszor csak hetedik-nyolcadikban kerül elő a téma. A 2021-es jogszabály-módosítás óta káosz van az iskolai szexuális felvilágosítás körül. Ki tarthatja? Hol és milyen tartalommal?
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
