Középiskolai felvételi: ilyen szóbeli ponthatárokat húztak az ország második és harmadik legjobb gimnáziumában
Mutatjuk, kik mehetnek a szóbelire az Eötvösbe és a Toldyba.
Mutatjuk kik és mikor mehetnek szóbelire.
A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium a HVG középiskolai rangsorában a hetedik, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és az Oktatási Hivatal (OH) együttműködésében létrehozott rangsor alapján pedig az első helyen szerepel.
Az iskola tájékoztatása szerint a középfokú beiskolázáshoz kapcsolódó szóbeli felvételit március 4-6. között szervezik meg. A szóbeli ponthatárok az alábbiak szerint alakulnak:
hat évfolyamos speciális matematika tagozatra: 255 pont
hat évfolyamos általános tantervű tagozatra: 254 pont
négy évfolyamos természettudományi tagozatra: 252 pont
négy évfolyamos humán tagozatra: 224 pont
négy évfolyamos kreatív mérnöki pályát alapozó (STEAM) tagozatra: 264 pont
Középiskolai felvételi: automatikus bejutást jelent a szóbeli alóli mentesség?
Érdemes tudni, hogy a szóbeli behívási ponthatárokat intézményenként határozzák meg. Iskolafüggő, hogy melyik helyen milyen gyorsan dolgozzák fel a jelentkezők központi írásbeli eredményeit és tanulmányi pontjait.
Mutatjuk, kik mehetnek a szóbelire az Eötvösbe és a Toldyba.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.