Az MCC és az OH által összeállított lista élén a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium áll.
A HVG után az MCC is bemutatta a 2026-os középiskolai rangsorát. Az oktatási adatokra épülő Országos Gimnáziumi Rangsor a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és az Oktatási Hivatal (OH) együttműködésében jött létre. Több mint 400 magyarországi gimnáziumból választották ki a legjobb 100 intézményt.
A rangsor első tíz helyezettje a következő:
A rangsor több ponton emlékeztet a HVG 2026-os középiskolai listájára, amelynek első 15 helyezettjét ide kattintva tekinthetitek meg. A HVG szerint az ország legjobb gimnáziuma az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium, amely az MCC rangsorában a második helyre került. A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium viszont a HVG-listán csupán a 7. helyet foglalja el, míg az MCC összeállításában az első helyre került
A HVG top100-as rangsorát a hvg360-on, illetve a HVG Középiskola 2026 kiadványából tudjátok megnézni.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
