Már a konyhai kisegítő is talált üvegszilánkot az ételben, mégis kiszállították a 642 adag ételt az óvodákba, iskolákba, bölcsődékbe. A vádlottak pénzbírságot kaptak, de továbbra is dolgozhatnak.
Megvan az ítélet az iregszemcsei iskola menzáján talált üvegdarabok miatt indult ügyben. A másodfokú bíróság a bűncselekményt gondatlanul elkövetettnek minősítette.
Az I. rendű vádlott pénzbüntetését 400 napi tételre, összesen 1 millió 200 ezer forintra, a II. rendű vádlott pénzbüntetését 350 napi tételre, összesen 875 ezer forintra emelte a bűncselekmény jelentősebb tárgyi súlyára, a veszélyeztetett személyek nagy számára figyelemmel – írja a TEOL. A másodfokú bíróság nem alkalmazott foglalkozástól eltiltást a vádlottakkal szemben, tekintettel arra, hogy az a büntetés célján túlmutató, aránytalan hátrányt jelentene – tájékoztatott dr. Böcz Andrea sajtótitkár.
A nagy port kavart esetről korábban az Eduline is beszámolt. Még 2024. május 2-án a konyhai kisegítő a rakott karfiol készítése közben talált egy öt centiméter átmérőjű üvegdarabot, amit átadott a szakácsnak, aki azonnal tájékoztatta a vádlottakat. Az I. rendű vádlott utasítása alapján az étel készítése folytatódott, majd 642 adag ételt szállítottak ki a környékbeli iskolák, óvodák, bölcsődék, illetve magánszemélyek részére.
Az iregszemcsei tálalókonyha étkezőjében több tanuló és pedagógus is talált üvegszilánkot az ebédjében, többen a szájukból vették ki az üvegdarabokat. A szakács ezt jelezte a III. rendű vádlottnak, de ennek ellenére folytatták az étel tálalását. A szennyeződés eredete ismeretlen maradt.
Néhány nappal ezelőtt a Kalória Gödöllői Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója számolt be arról, hogy majdnem szennyezett sóval készült étel került a menzára Gödöllőn. Akkor fehér golyók úszkáltak a babfőzelékben. Később kiderült, hogy hungarocell golyók kerültek az ételbe, majd arra is fény derült, hogy a só gyártója tudott a problémáról, de nem szólt róla senkinek.
Az élelmezésvezető és az ügyvezető igazgató hosszas kutakodás jött rá, hogy a só okozza a bajt. Később kiderült, hogy a problémáról a só gyártója is tudott, de nem szólt róla senkinek.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
