Folytatódott az új KRESZ-tervezet véleményezésére indított workshop-sorozat, csütörtökön a résztvevők arról egyeztettek, hogyan támogatható a leghatékonyabban a közlekedésre nevelés és oktatás.
Az Építési és Közeledési Minisztérium (EKM) MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a téma azért fontos, mert a szabályok betartása, a vészhelyzetek felismerése és az egymásra figyelés alapjai már gyerekkorban formálódnak. Az óvodás korában kezdődő edukációs program jelentős hatással lehet a közlekedésbiztonság javítására és a biztonságtudatos gondolkodás kialakítására.
Az új KRESZ megalkotásának időszaka különösen alkalmas időpont lehet erre, hiszen a jogszabály életbe lépését követően az új szabályokat a közlekedők minél szélesebb köre számára megismerhetővé kell tenni – írták.
A közlemény szerint Berta Tamás, a Közlekedéstudományi és Építésügyi Minőségellenőrző Intézet (KTI) közlekedésbiztonságért felelős igazgatóhelyettese elmondta: kiemelt cél, hogy a gyerekeket érintő balesetek száma a lehető legkisebb legyen, amihez meg kell tanítani őket a biztonságos közlekedésre. A KTI évek óta részt vesz a közlekedésre felkészítésben, az ORFK-OBB-vel közös Biztonságos Óvoda programjuk keretében például a legkisebbeket is megismertetik a legfontosabb biztonsági szabályokkal, és segítik a szülőket a biztonságos gyermekszállításban is.
Szokatlan módon nem a szaktárca hivatalos honlapján, hanem Lázár János saját pártpolitikai oldalán tették közzé az új KRESZ tervezetét véleményezésre. Vitézi Dávid arra hívta fel a figyelmet, hogy a felület adatvédelmi hiányosságai és az időzítés miatt több kérdés is felmerül a társadalmi egyeztetés valódi céljával kapcsolatban.
A KTI és az V. kerületi önkormányzat közösen indít programot, amelynek keretében egészen a gyerekek születésétől kezdve kapnak a szülők segítséget a kicsik közlekedésre neveléséhez, majd amikor a gyerekek oktatási intézménybe kerülnek, akkor az óvodákban, iskolákban is rendszeresen részt vesznek olyan játékos képzéseken, amelyek segítik őket a biztonságos, felelősségteljes közlekedési ismeretek elsajátításában.
Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke elmondta, hogy a közlekedésre felkészítés 2020 óta része a Nemzeti alaptantervnek, az alsó és felső tagozatosok különböző tanórák keretében sajátítanak el ilyen ismereteket. Kiemelte, hogy jelenleg is tart a NAT értékelése, március elejéig várnak javaslatokat arra vonatkozóan is, hogy a közlekedésre nevelés hogyan bővüljön.
A résztvevők számos közlekedésre nevelő programot mutattak be, majd megvitatták a gyakorlati tapasztalatokat és határoztak arról, hogy az új KRESZ kapcsán készül egy intézkedési terv a bevezetéshez szükséges feladatokra vonatkozóan, másrészt a egységes edukációval kapcsolatban, amelyhez tisztázni kell a célokat, az eszközöket, valamint a szerepeket (önkormányzatok, oktatási intézmények, civil szervezetek, pedagógusok, szülők), továbbá ki kell dolgozni a motivációs rendszert is. Fontos az intézmények, tanárok, iskolarendőrök és a szülők bevonása, a szakmai és módszertani alapok egységesítése.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
