Hiányzó járda miatt nem nyit ki a 300 millióból épített bölcsőde

Hiába készült el már egy éve a Letkésen épített mini bölcsőde, a gyerekek még mindig nem vehetik birtokba az épületet. Hadházy Ákos szerint mindössze egy 60 méter hosszú járdaszakasz hiányzik, ami nélkül nem kap használatbavételi engedélyt a közel 300 millió forintos uniós projekt.

Újabb, furcsa részletekkel tarkított beruházásról posztolt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. A politikus szerint hiába készült el már egy éve a méregdrágán megépített mini bölcsőde a szlovák határ közelében fekvő Letkésen, az intézmény a mai napig nem kaphatott működési engedélyt.

Nem volt pénz a járdára

Ennek oka első látásra egészen banális: hiányzik az épülethez vezető mintegy 60 méter hosszú járdaszakasz. A képviselő szerint az ezer fős falunak egyszerűen nem volt pénze arra, hogy megépítse a hiányzó járdát. Bár később kiírtak egy közbeszerzést a munkára, Hadházy állítása szerint az eredménynek egyelőre nincs nyoma.

A poszthoz mellékelt képek a Google Maps tavalyi felvételei, amelyeken valóban nem látszik az intézményhez vezető új járdaszakasz.

A beruházás számai önmagukban is figyelemre méltóak. Az ezer fős faluban egy mindössze 14 férőhelyes mini bölcsődét építettek, amely 125 négyzetméteres alapterületű, terasszal kiegészítve.

Az építkezés ára Hadházy szerint 175 millió forint plusz áfa volt, ami nagyjából 1,7 millió forintos négyzetméterenkénti költséget jelent.

A teljes projekt azonban ennél is jóval többe került: összesen 292 millió forint uniós támogatást költöttek el rá. Ez már 2,34 millió forintos négyzetméterenkénti árat, illetve mintegy 25 millió forintos férőhelyenkénti költséget jelent.

„Bölcsődézés” olyan mint a rendszerváltáskor az „olajozás” volt

Hadházy Ákos szerint a letkési eset korántsem egyedi. Úgy fogalmazott, hogy az elmúlt években országszerte számos hasonló, túlárazottnak tűnő bölcsődei beruházás valósult meg. Példaként említette a kazári mini bölcsődét, ahol egy 12 férőhelyes intézményt 600 millió forintból építettek fel. Gödöt, ahol a Kicsike Csibék Nkft.-nek 135 millió forint EU-s támogatást fizettek ki, de végül leállt az építkezés. Alsószentmárton 340 milliós bölcsödéjét is megemlítette, amit szintén felépítettek, de nem üzemel, hasonlóan az ürömi 220 milliós bölcsihez. Óriási felháborodást váltott ki a közel egymilliárd forintos, uniós pénzből épülő kemecsei bölcsőde, amely kivitelezőjének kilétét az érintett egyházközség és a hatóságok sem árulták el.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.