Hiába szerepel évek óta a kormány tervei között a lipótmezői bentlakásos elitiskola, az építkezés a mai napig nem indult el. Ennek ellenére a projektre létrehozott alapítvány 2021 és 2024 között már mintegy 1,3 milliárd forint közpénzt költött el.
A budai Lipótmezőn, az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) területén tervezett nemzetközi elitiskola megvalósítására 2020-ban hozták létre a Közép-európai Oktatási Alapítványt (KEOA). Az alapítványt induláskor 3,5 milliárd forintos vagyonnal látták el, az iskola azonban azóta sem épült meg.
A Népszava által feldolgozott beszámolók és szerződések szerint az alapítvány 2021 és 2024 között körülbelül 1,3 milliárd forintot költött el – jellemzően működési kiadásokra. Ide tartoznak vagyonellenőri szolgáltatások, jogi tanácsadás, könyvelés, irodabérlet és munkabérek is.
A korábban 2023-ra ígért átadási határidő úgy múlt el, hogy a területen azóta sem kezdődött el az építkezés.
Megugrottak a bérköltségek
Az alapítvány öt főt foglalkoztat, a bérköltségek azonban jelentősen emelkedtek. Míg 2021-ben 18,7 millió forintot fordítottak személyi juttatásokra, addig a 2024-es beszámolóban már 55,6 millió forint szerepel ezen a soron.
Ez egyenlő elosztás esetén havi bruttó 820 ezer forintos juttatást jelent fejenként. A kuratórium főigazgatói feladatait Pacsay-Tomassich Orsolya látja el, aki emellett külügyi államtitkár, a Magyar Diplomáciai Akadémia elnöke és egy másik állami alapítvány vezetőségi tagja is.
Havonta milliós tételek: ügyvédi irodák, irodabérlet, könyvelés
A működési költségek jelentős részét a vásárolt szolgáltatások teszik ki. Az alapítvány 2021 óta havi 1 millió forintért veszi igénybe a Giró Szász és Társai Ügyvédi Iroda vagyonellenőri szolgáltatásait, míg a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda havonta 2,04 millió forintért nyújt jogi tanácsadást 2022 óta.
Emellett az alapítvány könyvelésre és bérszámfejtésre is szerződött, valamint havi 519 ezer forintért bérel irodát a Manevi Zrt.-től – ugyanabban az épületben, ahol egy másik, külügyhöz köthető állami alapítvány is működik.
Az iskola ára már évekkel ezelőtt is 100 milliárd felett volt
A tervek szerint az elitiskolát az egykori OPNI 35 épületből álló, összesen 68 ezer négyzetméteres ingatlanegyüttesében alakítanák ki. Az épületek rossz állapota miatt eddig
Az anyagi jellegű ráfordítások 2024 végére már meghaladták az 1,2 milliárd forintot, miközben a bentlakásos iskola teljes költségét korábban 100 milliárd forint felettire becsülték.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
