Itt vannak a számok: több mint 70 ezer diák írja szombaton a központi írásbelit

Szombaton országszerte több tízezer tanuló méreti meg magát a központi írásbeli felvételin.

Vészesen közeleg a központi írásbeli felvételi időpontja, amely sok diák számára döntő jelentőségű a középiskolai felvételi folyamatban. A magyar nyelv és matematika feladatlapok eredményei nagyban befolyásolják, hogy a tanulók bekerülnek-e abba az intézménybe, ahol a következő években tanulni szeretnének.

Középiskolai felvételi 2026: ezért annyira nehéz jól megírni a központi írásbelit

Középiskolai felvételi 2026

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a 2026-os felvételi eljárásban:

"a 9. évfolyamra több mint 52 900 jelentkezés érkezett az írásbeli felvételire; 6 évfolyamos gimnáziumi írásbelin közel 11 000, 8 évfolyamos írásbelin több mint 6400 gyermek vesz részt."

A vizsgázók egységesen magyar nyelvből és matematikából adnak számot felkészültségükről, a feladatsorok pedig idén is az ország minden érintett intézményében azonosak lesznek.

Központi írásbeli 2026: itt a lista, mit vigyetek magatokkal

Azok a tanulók, akik alapos, igazolt ok miatt nem tudnak részt venni a január 24-ei írásbeli vizsgán, még nem maradnak le a lehetőségről: számukra február 3-án pótló írásbelit szerveznek. A részvételről minden esetben az a középiskola dönt, amely a vizsga helyszínét biztosítja, az iskolaigazgató egyedi elbírálása alapján.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.