Ekkor kapják meg a diákok a félévi bizonyítványt

Közeleg a 2025/2026-os tanév első félévének a vége.

Az idei tanítási év első féléve 2026. január 23-ig, péntekig tart. Az iskolák legkésőbb 2026. január 30-ig kötelesek értesíteni a diákokat, kiskorú tanuló esetében a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről. A második félév rendjéről ebben a cikkben írtunk korábban.

Mitől függ, hogy felfelé vagy lefelé kerekítik a jegyeket?

A következő napokban még izgulhatnak azok a diákok, akik egy-egy tantárgyból 3,6-ra, vagy például 4,5-re állnak. Korábban az Eduline összeszedte, milyen szempontok szerint kerekítik a tanárok a jegyeket, de fontos, hogy a félévi vagy évvégi bizonyítványban szereplő jegyek kerekítéséről mindig az adott iskola dönt. Erről bővebben az alábbi cikkben olvashattok:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.