Az ördög sosem alszik, és hiába minden elővigyázatosság, van, hogy a diák nem tud részt venni az írásbelin – például azért, mert eltört az „okos” keze. Mutatjuk, mit lehet tenni ilyen esetekben.
Előfordulhat, hogy a diák rajta kívülálló okok miatt nem tud megjelenni a középiskolai felvételin. Ilyenkor két esetet lehet megkülönböztetni: ha a diák a hivatalos időpontban nem tud megjelenni, biztosíthatnak egy pótló alkalmat. Ha azon sem tud részt venni – például azért, mert akkor még gipszben van a keze –, az adott iskola saját felvételi eljárásában teljesítheti a követelményt.
Komoly indok szükséges a pótfelvételin való részvételhez
Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint az a diák írhatja meg pótló alkalommal a központi írásbeli vizsgát, akinek van érvényes jelentkezése, de az írásbelin önhibáján kívül eső, alapos ok miatt nem tud részt venni. Ebben az esetben a felvételizőnek a jogszabályban leírtak alapján indoklással alátámasztott írásos kérelmet kell benyújtania. Ennek mérlegelése és elfogadása a központi írásbeli vizsgát szervező intézmény igazgatójának jogköre.
A jogszabály nem határoz meg konkrét eseteket, minden olyan indok elfogadása lehetséges, amely a vizsgázónak nem róható fel. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.
Mi van abban az esetben, ha a diák azért nem tud részt venni a felvételin, mert eltört a keze?
Az OH tájékoztatója szerint ebben az esetben a tanulónak és a szüleinek kell felvennie a kapcsolatot azokkal az intézményekkel, ahová a tanuló jelentkezni szeretne, és ott kérni, hogy mivel – saját hibáján kívül, neki fel nem róható ok miatt – a tanuló nem tud részt venni a központi írásbeli vizsgán, tegyék lehetővé számára, hogy az iskola saját felvételi eljárásában valamilyen módon ezt a követelményt pótolhassa.
A középfokú felvételi eljárásban a tanuló felvételéről – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 50. §-a és a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 54. §-a alapján – az igazgató dönt, aki megteheti, hogy ezt lehetővé teszi, de nem köteles rá.
Továbbá a tanuló benyújthatja a jelentkezését kizárólag olyan intézményi tanulmányi területekre is, ahol a felvételi kérelmek elbírálása csak a tanulmányi eredmények alapján történik.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
