Január 24-én írják meg a diákok a központi írásbeli felvételit, amely sok esetben már önmagában eldönti, ki kerülhet be a legnépszerűbb gimnáziumok szóbelijére. Megnéztük, hogyan alakultak az elmúlt két év pontátlagai magyarból és matematikából, és azt is, hogy 2025-ben hány ponttól hívták be a negyedikeseket az elitgimnáziumokba.
A 2025-ös központi írásbeli felvételin a 4. évfolyamosok összességében jobb eredményeket értek el, mint egy évvel korábban. Összesen 6545-en írták meg az írásbelit, melynek átlaga 71,4 pont lett.
Központi írásbeli 2026: itt van az elmúlt három év összes feladatlapja és megoldókulcsa
Így alakultak tantárgyanként a pontok:
Magyar nyelv:
Matematika:
Az adatok alapján ezzel szemben a 2024-es központi írásbeli valamivel nehezebbnek bizonyult, különösen magyarból. Abban az évben a 6466 negyedikes - aki megírta a központit - átlagosan 67,0 pontot ért el:
Magyarból ez 30,1 pontos, matekból pedig 36,9 pontos átlagot jelent.
Ennyi pont kellett 2025-ben a szóbelikhez az elitgimnáziumokban
A legnépszerűbb hat- és nyolcosztályos gimnáziumok esetében a központi írásbeli eredménye kulcsszerepet játszik abban, hogy egy diák egyáltalán eljuthat-e a szóbeli felvételire. Több elitgimiben gyakorlatilag már ez az egy dolgozat eldönti a továbbjutást.
Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumban például az angol tagozatra jelentkező negyedikeseket 2025-ben 89 ponttól hívták be szóbelizni a magyar és a matematika központi írásbeli összpontszáma alapján. A Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban az általános képzésen 82 pontos eredmény kellett a továbbjutáshoz, itt a magyar és a matematika pontszáma azonos súllyal számít.
A Békásmegyeri Veres Péter Gimnáziumban eltérő pontszámítással dolgoznak: a matematika eredményét háromszoros, a magyarét kétszeres szorzóval veszik figyelembe. Ennek megfelelően 2025-ben 211 pont volt az a határ (a megszerezhető 250-ből), amelytől a negyedikesek behívást kaptak a szóbelire.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
