Felfüggesztett börtönbüntetést kapott az a gyógypedagógiai intézményvezető, aki saját bevallása szerint is rendszeresen bántalmazta az értelmileg és testileg sérült diákokat. Az ügyészség fellebbezett az ítélet ellen.
Másfél év börtönbüntetésre ítélte, ám három év próbaidőre felfüggesztette a Kunszentmiklósi Járásbíróság annak a dunavecsei iskolaigazgatónak a büntetését, aki éveken keresztül bántalmazta a rábízott, értelmileg és testileg sérült gyermekeket – írta meg a Magyar Narancs.
Laub Miklós, a Duna Menti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (EGYMI) igazgatója beismerte a bűnösségét. A bíróság az ítélet indoklásában a „hosszú és eredményes pedagógusi és intézményvezetői pályafutására”, valamint büntetlen előéletére hivatkozva döntött a felfüggesztett szabadságvesztés mellett.
Bántotta és fenyegette a gyerekeket, bilincsben vittek el egy napközis tanítót Szegeden
Nem tiltották el a gyerekekkel való munkától
A bíróság Laub Miklóst nem tiltotta el a gyermekekkel való foglalkozástól, kizárólag az intézményvezetői munkakör gyakorlásától. Ez azt jelenti, hogy pedagógusként továbbra is dolgozhatna gyerekekkel.
A Magyar Narancs beszámolója szerint Laub Miklós 2019 és 2024 között, igazgatói pozícióban bántalmazta a 7 és 16 év közötti, értelmileg akadályozott tanulókat.
A bántalmazások között szerepelt többek között, hogy egy diákot a szekrény és a fal közé lökött, majd felpofozott egy tanteremben, egy másik gyereket az irodájába hívva fellökte és megpofozta, egy tanulót állítólagos rossz magatartása miatt 20-25 percig térdeltetett, majd megütötte. Volt, akit a folyosón és később az irodában is pofozott, nyakon vágott, hátba vert.
Leragasztotta egy síró gyerek száját két dolgozó a zselicszentpáli bölcsődében
A nyomozás alatt is újra kinevezték volna
Az igazgató ellen 2024-ben indult nyomozás, miután egymástól független vallomásokból – pedagógusok, szülők, nevelőszülők és gyámok beszámolóiból – derült fény a rendszeres erőszakra. A lap szerint a tankerület tudott a folyamatban lévő nyomozásról, ennek ellenére 2024 augusztusában még támogatták Laub Miklós újabb öt évre szóló igazgatói kinevezését.
Az ügyészség nem fogadta el az elsőfokú ítéletet, ezért fellebbezett. Az ügy a Kecskeméti Törvényszéken folytatódik.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
