Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Van olyan tankerület, ahol több mint bruttó 112 ezer forintos jutalmat kapnak a pedagógusok karácsonyra, más tankerületekben pedig közölték, hogy idén nem lesz karácsonyi pulykapénz, sőt arra is akad példa, ahol még a karácsonyi ünnepségre is a pedagógusok viszik a házi süteményt.
A Dunakeszi Tankerületi Központ tájékoztató levele alapján az idei évben a pedagógus kollégák részére kiosztható jutalom egy főre jutó, teljes munkaidőre vetített összege átlagosan bruttó 112 000 Ft. A jutalom összege a munkaidő mértékével csökken – derült ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének közösségi oldalára feltett posztból. A bejegyzésben kitértek arra is, hogy ebben a tankerületben a pedagógusoknak december 17-én utalják el majd a karácsonyi pulykapénzt.
A PDSZ a poszt alatt arra kérte a pedagógusokat, hogy írják meg kommentben vagy nekik e-mailben, kapnak-e karácsonyra pulykapénzt. A kommentekből kiderült, hogy ezzel kapcsolatban idén nagy különbség van az egyes tankerületek között, de a fenntartótól (például óvodák esetében az önkormányzat) is függ, hogy hoz-e egy kis pluszpénzt a Jézuska a pedagógusoknak.
Például többen jelezték, hogy a győri óvodákban dolgozók nettó 166 ezret kapnak, de a poszt alatti kommentek alapján elmondható, hogy nem mindenhol volt ennyire bőkezű a Jézuska: több tankerületben közölték, nem lesz pulykapénz, sőt van, ahol a karácsonyi ünnepség is batyus lesz.
2024-ben nem csak szaloncukrot kaptak a tanárok
Azt viszont érdemes megjegyezni, hogy tavaly hosszú évek után először karácsonyra kaptak pulykapénzt a tankerületi iskolákban dolgozó tanárok.
Akkor Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott, hogy a tankerületek létszámarányosan megkapták ezt a juttatást a Klebelsberg Központtól, amit utána létszámarányosan szét is osztottak az iskolák között.
2024-ben a pedagógusok év végi jutalma két részből állt: egy fixből és egy teljesítményarányosból. A fix összeg, amit minden állami iskolában tanító pedagógus megkapott, 75 ezer forint volt. A teljesítményarányos részről pedig az igazgató döntött az alapján, hogy a pedagógusok az átlaghoz képest többet tettek-e az órákon vagy a tanórákon kívüli foglalkozásokon az iskoláért. Ha igen, akkor az év végi jutalmuk is magasabb volt.
Fontos azt kiemelni, hogy tavaly arról, hogy az egyházi iskolákban tanító pedagógusoknak járt-e pulykapénz vagy sem, arról az intézmények saját fenntartója döntött.

Még nem született döntés
Arról, hogy idén hoz-e bónuszt a tankerületi Jézuska, azzal kapcsolatban megkeresésünkre még december elején a Klebelsberg Központ azt írta, hogy ebben még nem született döntés.
Mivel vészesen közelednek az ünnepek, ezért újból megkérdeztük a KK-t az állami fenntartású intézményekben dolgozó pedagógusok karácsonyi jutalmáról. Amint válaszolnak kérdéseinkre, cikkünket frissítjük.
Fizetésemelés biztosan lesz
Az Eduline-on is megírtuk, hogy december 9-én ismét egyeztettek a pedagógus szakszervezetek a kormánnyal, ahol kiderült többek között az is, hogy mekkora béremelést kapnak a tanárok 2026-ban.
Ez alapján a bértábla alsó határa bruttóban a következő lesz:
Itt érdemes megjegyezni, hogy nettóban adókedvezmények, különféle pótlékot, illetmények nélkül a pedagógusok alsó hangon ennyit vihetnek haza januártól:
Az adatokból látszik, hogy egy gyakornok és a pedagógus II. kategóriába sorolt tanár bére között gyakorlatilag alig lesz különbség. Arról nem beszélve, hogy 2025-höz képest a gyakornoki fizetés 10%-al emelkedik, a pedagógus I. 9,9%-kal, a pedagógus II. 9,8%-kal keres többet, a mesterpedagógusi 9,5%-kal, a kutatótanári bér pedig 8,9%-kal lesz több.
Frissítés 12.17:
A Klebelsberg Központ cikkünk megjelenése után a következőket írta:
a Tankerületi Központok által fenntartott köznevelési intézmények munkatársai, a pedagógusok, a nevelést-oktatást segítő kollégák, valamint a más területen dolgozók is, egységes elvek mentén kapnak többletjuttatást decemberben.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).