Tíz középiskolai pedagógus vehette át a rangos Pécsi Eszter Tanári Díjat, amely egyenként egymillió forinttal támogatja a műszaki és természettudományos oktatásban kiemelkedő munkát végző tanárokat. A díjat az első magyar női mérnök emlékére alapították.
A Pro Progressio Alapítvány november 11-én, a BME dísztermében tartott ünnepélyes keretek között adta át a 2025-ös Pécsi Eszter Tanári Díjakat. A tíz díjazott között matematika, fizika, informatika, biológia és kémia szakos pedagógusok szerepelnek az ország különböző középiskolaiból.
A Pécsi Eszter Tanári Díjat az első magyar női mérnök, Pécsi Eszter (született Pollák) emlékére alapították. Az elismerés célja kettős: egyrészt a kiemelkedő pedagógiai munkát ismeri el a műszaki és természettudományos oktatásban, másrészt inspirációt nyújt a fiatal diákok, különösen a lányok számára a műszaki pályák felé.
A bíráló bizottságban rangos szakemberek kaptak helyet: Fodor Erika, a Kutató Tanárok Szövetségének tiszteletbeli elnöke és kémia tanár; Salgó András egyetemi tanár, a Pro Progressio Alapítvány kuratóriumának tagja; Szilágyi Brigitta egyetemi docens, a BME TDK titkára; valamint Sipos Imre címzetes egyetemi docens, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára. A díjátadón jelen volt Fischer Zsuzsa, Pécsi Eszter unokája is.
Mire költhetik a díjat?
Az egyenként egymillió forintos díj célja, hogy segítse a kitüntetett pedagógusok pályájának folytatását és tehetséggondozó tevékenységük felfrissítését. Az összeg felhasználásában a tanárok szabadon dönthetnek, így támogathatják saját szakmai fejlődésüket vagy diákjaik további felkészítését.ű
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
