Sok lány számára a menstruáció ideje nem csupán kellemetlen, hanem komoly fizikai fájdalmakkal is járhat. Ilyenkor érthető, ha a diák nem szívesen vesz részt a testnevelésórán. De vajon jogszerű-e, ha a szülő minden alkalommal felmentést kér a gyermeke számára?
Mit mond a törvény?
A köznevelési törvény egyértelműen kimondja: köteles eleget tenni tanulmányi kötelezettségének, részt venni például a testnevelésórákon. Ez alól csak egészségügyi ok jelenthet kivételt. Az viszont már orvosi kérdés, hogy egy tanuló milyen mértékben terhelhető.
A nap kérdése: betegség után rögtön írathat a tanár dolgozatot?
Az EMMI rendelt szerint „fel kell menteni a tanulót a testnevelésórán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés-órán való részvételét sem.”
Emellett az orvos dönthet arról is, hogy a tanulónak egészségügyi állapota miatt könnyített tesin kell részt venni, vagy adott esetben gyógytestnevelésre kell járnia. Ezt a döntést az iskola vagy a testnevelő tanár nem bírálhatja felül – az orvosi szakvélemény az irányadó.
Szülői felmentés: mikor elfogadható?
Vannak helyzetek, amikor a diák nem tud teljesíteni egy órán, például rosszullét vagy menstruációs fájdalom miatt. Ilyenkor lehetőség van arra, hogy a szülő egy-egy alkalomra felmentést kérjen neki.
Ennek elfogadása vagy elutasítása azonban a testnevelő tanár hatáskörébe tartozik, és az iskola házirendje is meghatározhatja a pontos szabályokat.
Például akad olyan intézmény, ahol a házirend szerint a szülő félévente két testnevelésóra alól kérhet teljes felmentést. Más esetben a szülő a KRÉTA-rendszeren keresztül jelezheti a részleges felmentés igényét: a tanuló ilyenkor átöltözik, jelen van az órán, de csak azokat a mozgásokat végzi, amelyek nem terhelik az adott testrészét vagy nem okoznak fájdalmat.
Menstruációs szegénység: 10-ből egy diáklány érintett
Mi a helyzet rendszeres fájdalmak esetén?
Ha a menstruáció hónapról hónapra komoly panaszokat okoz, nem elegendő a szülői felmentés. Ilyen esetben orvosi igazolás szükséges, amely meghatározza, milyen típusú mozgás alól mentesülhet a tanuló, és mennyi időre.
Nincs törvény, csak ajánlás – miközben a gyerekek táskái gyakran kétszer olyan nehezek, mint amit az orvosok javasolnak. A matematika, a „legnehezebb tantárgy” szó szerint is az lett: sok diák minden nap hazacipeli az egész felszerelést, mert az iskolában nincs hol hagynia.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A november elején közzétett névsorban még Horváth Szilárd Ernő szerepelt a Veszprémi Tankerületi Központ új igazgatójaként, most azonban ismét meghirdették a pozíciót.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
A fiatalok szerint generációjuk mentális állapota aggasztó, a szorongás mindennapossá vált, miközben a túlterhelt szakemberek miatt sokan nem jutnak megfelelő segítséghez.
Egy nappal Fendler Judit távozásának bejelentése után már az utódját is megnevezték.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
