Sok lány számára a menstruáció ideje nem csupán kellemetlen, hanem komoly fizikai fájdalmakkal is járhat. Ilyenkor érthető, ha a diák nem szívesen vesz részt a testnevelésórán. De vajon jogszerű-e, ha a szülő minden alkalommal felmentést kér a gyermeke számára?
Mit mond a törvény?
A köznevelési törvény egyértelműen kimondja: köteles eleget tenni tanulmányi kötelezettségének, részt venni például a testnevelésórákon. Ez alól csak egészségügyi ok jelenthet kivételt. Az viszont már orvosi kérdés, hogy egy tanuló milyen mértékben terhelhető.
A nap kérdése: betegség után rögtön írathat a tanár dolgozatot?
Az EMMI rendelt szerint „fel kell menteni a tanulót a testnevelésórán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés-órán való részvételét sem.”
Emellett az orvos dönthet arról is, hogy a tanulónak egészségügyi állapota miatt könnyített tesin kell részt venni, vagy adott esetben gyógytestnevelésre kell járnia. Ezt a döntést az iskola vagy a testnevelő tanár nem bírálhatja felül – az orvosi szakvélemény az irányadó.
Szülői felmentés: mikor elfogadható?
Vannak helyzetek, amikor a diák nem tud teljesíteni egy órán, például rosszullét vagy menstruációs fájdalom miatt. Ilyenkor lehetőség van arra, hogy a szülő egy-egy alkalomra felmentést kérjen neki.
Ennek elfogadása vagy elutasítása azonban a testnevelő tanár hatáskörébe tartozik, és az iskola házirendje is meghatározhatja a pontos szabályokat.
Például akad olyan intézmény, ahol a házirend szerint a szülő félévente két testnevelésóra alól kérhet teljes felmentést. Más esetben a szülő a KRÉTA-rendszeren keresztül jelezheti a részleges felmentés igényét: a tanuló ilyenkor átöltözik, jelen van az órán, de csak azokat a mozgásokat végzi, amelyek nem terhelik az adott testrészét vagy nem okoznak fájdalmat.
Menstruációs szegénység: 10-ből egy diáklány érintett
Mi a helyzet rendszeres fájdalmak esetén?
Ha a menstruáció hónapról hónapra komoly panaszokat okoz, nem elegendő a szülői felmentés. Ilyen esetben orvosi igazolás szükséges, amely meghatározza, milyen típusú mozgás alól mentesülhet a tanuló, és mennyi időre.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
