Bár a pedagógusok többsége összességében elégedett a munkájával, de a munka mennyiségén túl a fizetéssel és a társadalmi megbecsüléssel továbbra is vannak gondok.
Megjelent az OECD legújabb jelentése a magyarországi tanárok helyzetéről. A Nemzetközi Tanítás- és Tanulás Vizsgálat (Teaching and Learning International Survey, TALIS) szerint tovább csökkent azok aránya, akik megbecsültnek érzik magukat, ugyanakkor a pedagógusok többsége összességében elégedett a munkájával.
A TALIS a világ legnagyobb, tanárok és iskolaigazgatók körében végzett nemzetközi felmérése. A Magyarországra vonatkozó adatokat 2024-ben rögzítették, 4408 tanár és 246 iskolaigazgató válaszai alapján.
A kutatás szerint, ha a fizetéseket nem vesszük figyelembe, mindössze minden
második magyar tanár elégedett a munkafeltételeivel (55 százalék)
, míg az OECD-átlag 68 százalék. Ez ugyanakkor 15 százalékpontos javulást jelent 2018-hoz képest. A fizetéssel való elégedettség viszont változatlanul alacsony: továbbra is csak a tanárok 26 százaléka elégedett, míg az OECD-átlag 39 százalék.
A teljes állásban dolgozó pedagógusok heti átlagosan 43,2 órát töltenek munkával – ez 1,6 órával több, mint 2018-ban, és meghaladja az OECD-átlagot (41 óra). A számok azt mutatják, hogy bár a tanárok elkötelezettsége továbbra is erős, a rendszer megbecsülése és anyagi elismerése elmarad a nemzetközi szinttől.
Az Eduline-on részletesen foglalkoztunk az OECD szeptemberben kiadott oktatási statisztikáival is, amiből többek között kiderült, hogy a fiatal felnőttek (25–34 évesek) világszerte jóval nagyobb eséllyel szereznek felsőfokú végzettséget, ha szüleik is rendelkeznek ilyennel.
Magyarországon különösen erősen érvényesül ez a tendencia: azok közül, akiknek legalább egyik szülője diplomás, 71% maga is eljutott a felsőfokig, míg azoknak a gyerekeiből, akik nem fejezték be a középfokú tanulmányaikat, mindössze 6% szerzett diplomát. A 65 százalékpontos különbség az egyik legnagyobb az OECD-országok között, ahol az átlagos eltérés 44 százalékpont.
Megjöttek a PISA 2025 eredményei. Megint elkezdhetjük keresni a hibát. A gyerekekben, a tanárokban, a tantervben, a szülőkben, a digitális eszközökben, a közösségi médiában, az iskolákban vagy éppen az oktatásirányításban. Aztán kereshetünk hozzá egy gyors megoldást is. Új szabályt, új tantervet, új mérési rendszert, új tiltást. Valamit, amitől úgy érezhetjük, hogy végre tettünk valamit. Vélemény.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
A szegregált iskolákban nem pusztán a gyerekek kerülnek hátrányba, hanem a pedagógusokra is olyan feladatok hárulnak, amelyeket valójában az oktatási rendszernek és a társadalomnak kellene megoldania – hívta fel a figyelmet legfrissebb bejegyzésében Danyi Gyula oktatási szakértő.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A Tisza országgyűlési képviselője szerint hiányosak az alapok, és az országban a tehetséggondozás sem működik megfelelően.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
Bukósisak nélkül, másodikként szállt fel barátja mögé egy elektromos rollerre egy 16 éves fiú, ennek pedig súlyos baleset lett a vége. Az eset korántsem egyedi: a Bethesda Gyermekkórházban csak idén közel száz gyereket és fiatalt kezeltek e-rolleres baleset miatt.
