Friss felmérés: gyakorlatilag minden harmadik magyar felnőtt funkcionális analfabéta

Ők azok, akik csak egy egyszerű, rövid szöveget képesek elolvasni és értelmezni.

Az OECD legfrissebb 2025-ös oktatási felméréséből kiderült, hogy a legtöbb OECD-országban a felnőttek jelentős része konkrétan funkcionális analfabéta. Az OECD felnőttkori készségek felmérése (PIAAC) alapján ez az 1. szintnek vagy annál alacsonyabb szintnek felel meg az 0–5-ös skálán. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezek a felnőttek csupán rövid, kevés zavaró információt tartalmazó szövegeket képesek megérteni.

Magyarországon a 25–64 éves korosztály 33 százaléka rendelkezik 1. szintű vagy annál alacsonyabb írás-olvasási készségekkel, ami meghaladja az OECD 27 százalékos átlagát.

Azonban azt fontos kiemelni, hogy

az iskolai végzettség és a készségek szorosan összefüggnek egymással,

bár ennek az összefüggésnek az erőssége országonként eltér. Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkező felnőttek átlagosan 48 ponttal magasabb eredményt érnek el a felmérésben íráskészségből, mint azok, akik középfokú vagy felsőfokú szakképzettséggel rendelkeznek. Ez a különbség jóval meghaladja az OECD-országok átlagos, 34 pontos eltérését.

Érdemes megjegyezni, hogy az átlagos írástudási pontszámok 2012–2015 és 2023 között csökkentek.

Az OECD-országok átlagában a felsőfokú végzettséggel

rendelkező felnőttek pontszáma 9 ponttal lett alacsonyabb, míg a középfokú végzettséggel nem rendelkező felnőttek esetében 19 pontos volt a csökkenés. Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkező felnőttek átlagos pontszáma 10 ponttal (296-ról 285-re), míg a középfokú végzettséggel nem rendelkező felnőttek pontszáma 24 ponttal (219-ről 195-re) esett vissza.

 

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu