Ők azok, akik csak egy egyszerű, rövid szöveget képesek elolvasni és értelmezni.
Az OECD legfrissebb 2025-ös oktatási felméréséből kiderült, hogy a legtöbb OECD-országban a felnőttek jelentős része konkrétan funkcionális analfabéta. Az OECD felnőttkori készségek felmérése (PIAAC) alapján ez az 1. szintnek vagy annál alacsonyabb szintnek felel meg az 0–5-ös skálán. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezek a felnőttek csupán rövid, kevés zavaró információt tartalmazó szövegeket képesek megérteni.
Magyarországon a 25–64 éves korosztály 33 százaléka rendelkezik 1. szintű vagy annál alacsonyabb írás-olvasási készségekkel, ami meghaladja az OECD 27 százalékos átlagát.
Azonban azt fontos kiemelni, hogy az iskolai végzettség és a készségek szorosan összefüggnek egymással, bár ennek az összefüggésnek az erőssége országonként eltér. Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkező felnőttek átlagosan 48 ponttal magasabb eredményt érnek el a felmérésben íráskészségből, mint azok, akik középfokú vagy felsőfokú szakképzettséggel rendelkeznek. Ez a különbség jóval meghaladja az OECD-országok átlagos, 34 pontos eltérését.Érdemes megjegyezni, hogy az átlagos írástudási pontszámok 2012–2015 és 2023 között csökkentek. Az OECD-országok átlagában a felsőfokú végzettséggel rendelkező felnőttek pontszáma 9 ponttal lett alacsonyabb, míg a középfokú végzettséggel nem rendelkező felnőttek esetében 19 pontos volt a csökkenés. Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkező felnőttek átlagos pontszáma 10 ponttal (296-ról 285-re), míg a középfokú végzettséggel nem rendelkező felnőttek pontszáma 24 ponttal (219-ről 195-re) esett vissza.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
