Ők azok, akik csak egy egyszerű, rövid szöveget képesek elolvasni és értelmezni.
Az OECD legfrissebb 2025-ös oktatási felméréséből kiderült, hogy a legtöbb OECD-országban a felnőttek jelentős része konkrétan funkcionális analfabéta. Az OECD felnőttkori készségek felmérése (PIAAC) alapján ez az 1. szintnek vagy annál alacsonyabb szintnek felel meg az 0–5-ös skálán. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezek a felnőttek csupán rövid, kevés zavaró információt tartalmazó szövegeket képesek megérteni.
Magyarországon a 25–64 éves korosztály 33 százaléka rendelkezik 1. szintű vagy annál alacsonyabb írás-olvasási készségekkel, ami meghaladja az OECD 27 százalékos átlagát.
Azonban azt fontos kiemelni, hogy az iskolai végzettség és a készségek szorosan összefüggnek egymással, bár ennek az összefüggésnek az erőssége országonként eltér. Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkező felnőttek átlagosan 48 ponttal magasabb eredményt érnek el a felmérésben íráskészségből, mint azok, akik középfokú vagy felsőfokú szakképzettséggel rendelkeznek. Ez a különbség jóval meghaladja az OECD-országok átlagos, 34 pontos eltérését.Érdemes megjegyezni, hogy az átlagos írástudási pontszámok 2012–2015 és 2023 között csökkentek. Az OECD-országok átlagában a felsőfokú végzettséggel rendelkező felnőttek pontszáma 9 ponttal lett alacsonyabb, míg a középfokú végzettséggel nem rendelkező felnőttek esetében 19 pontos volt a csökkenés. Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkező felnőttek átlagos pontszáma 10 ponttal (296-ról 285-re), míg a középfokú végzettséggel nem rendelkező felnőttek pontszáma 24 ponttal (219-ről 195-re) esett vissza.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
