Ettől a félévtől hatvan kiválasztott iskolában vezetik be először a mesterséges intelligencia (MI) kurzust a tanrendbe építve. A cél, hogy a jövőben valamennyi szakképző iskola tanrendjében szerepeljen ez az oktatás.
Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a keddi sajtótájékoztatón bejelentette:
Ebben a félévben már több ezer gyermek vehet részt MI-képzésben, a cél pedig az, hogy februártól valamennyi szakképzésben tanuló diák hallgathasson ilyen kurzust.”
Hatvan oktató részére már tartottak felkészítést, így jelenleg majdnem minden szakképzési centrumban van olyan pedagógus, aki alapismereteket szerzett az MI-ben” – tette hozzá.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligenciát a teljes magyar oktatás részévé kívánják tenni, ezzel is erősítve az ország versenyképességét.
A magyar szakképzés erős technológiai alapokon nyugszik, és az MI bevezetésével még versenyképesebbé válhatunk.”
A szakképzést az általános iskolák és a gimnáziumok követik majd
Palkovics László, a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos elmondta, hogy Magyarország 2020-ban hozta létre első MI-stratégiáját, és a múlt héten jelent meg a megújított, hivatalos változat.
Azt javasoltuk a kormánynak, hogy a szakképzést követően az általános iskolák első és ötödik évfolyamán, valamint a gimnáziumok kilencedik osztályában is vezessék be ezt a tananyagot. Ahogy a világ halad előre, az MI-vel valamiféle viszonyt mindenkinek ki kell alakítania, ezt nem lehet elég korán elkezdeni” – mondta Palkovics.
Hozzátette, hogy az MI nem a munkavállalókat váltja ki, hanem támogatja feladataik ellátását, és a tanítási folyamatot is hatékonyabbá teszi.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
