A Nemzeti alaptanterv ötévenkénti felülvizsgálata idén lenne esedékes, de nem tudni, hogy mikor lesznek nyilvánosak ennek az eredményei.
A Népszava megkereste a Belügyminisztériumot miután a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) hétfői sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet arra, hogy a törvények alapján ötévente felül kell vizsgálni a NAT tartalmát és ha szükséges, módosítani kell rajta.
Elkerülhetetlen a közoktatás átalakítása a Pedagógusok Szakszervezete szerint
A PSZ szerint eddig nem történt meg a felülvizsgálat, vagy legalábbis nincs nyoma annak, hogy elindult volna. Totyik Tamás, a szakszervezet elnöke úgy véli, mindenképpen szükség lenne módosításokra, például a diákokat terhelő óraszámok csökkentésére, amelyek jelenleg uniós szinten is kiemelkedően magasak.
A minisztérium ezzel szemben azt válaszolta: nincs olyan jogszabályi előírás, amely 2025 szeptemberéig kötelezővé tenné a NAT felülvizsgálatát. A Népszava kérdésre, hogy kik végzik a felülvizsgálatot és mikor lesznek nyilvánosak az eredmények, nem kaptak választ.
A lap arra is rákérdezett, tervezik-e osztályozni a 2026-os kompetenciamérések eredményeit. A tárca közölte: a rendszerben nem történt változás, kötelező osztályozásról pedig nincs döntés. Ugyanakkor – mint írták – egyes iskolák saját hatáskörben továbbra is dönthetnek úgy, hogy tantárgyi osztályzatokat adnak a diákoknak a mérések alapján.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
