A kezdeményezés célja, hogy a diákok örömmel mozogjanak az iskolában.
Akár 105 általános és középiskolában is mászófal épülhet a 2025/26-os tanévre – tette közzé az MTI az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság bejelentését. A cél az élményalapú testnevelés és mozgás a mindennapokban.
Miért nem jó a szervezetnek ebéd után tesizni?
A közlemény szerint a program keretében úgynevezett boulder falakat alakítanak ki az intézményekben. Ezek olyan mászófelületek, amelyeket alacsony magasságuk miatt nem igényelnek kötélbiztosítást, mégis biztonságosak.
Az államtitkárság közlése szerint a 105 nyertes iskola országszerte, szinte minden vármegyében megtalálható. A tervek szerint 2,7 és 3,5 méter magas falak épülnek, amelyek több nehézségi szintet is kínálnak a diákoknak. A támogatás nemcsak a falak kialakítását, hanem az esést tompító szivacsok beszerzését is magában foglalja.
A fejlesztésekre az intézmények maximum 5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapnak. A projekt hazai forrásból valósul meg, a szakmai hátteret pedig a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség biztosítja – ők a pedagógusok képzését is vállalják.
Nem véletlen, hogy világszerte egyre népszerűbb a falmászás, hiszen az olimpiai sporttá vált mozgásforma nemcsak fizikailag edzi a testet – különösen a törzs és a felsőtest izomzatát –, de fejleszti a koordinációt, a koncentrációt, a problémamegoldó gondolkodást, és az önbizalomnak is jót tesz. A kezdeményezés célja, hogy a diákok örömmel mozogjanak az iskolában – akár testnevelés órán, akár azon kívül.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
