Csak az eredményt közölték, hiányzott a szakmai párbeszéd és a valódi visszajelzés - sok pedagógus inkább egyoldalú tájékoztatásként élte meg az igazgatói elbeszélgetést.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) felméréséből kiderült, hogy a TÉR-értékelések kapcsán az igazgatói elbeszélgetések között nagyok voltak a különbségek.
A válaszadók nagy része úgy érezte, hogy a megbeszélés inkább egyoldalú tájékoztatás volt, semmint valódi szakmai értékelés vagy párbeszéd - írják a nedolgozzingyen.hu oldalán.
Sok pedagógus szerint csak formalitás volt az egész, hiszen „semmiféle beszélgetés nem volt, csak egy papírt toltak elém a százalékkal”, míg másoknak csak az eredményt mondták meg, de a szakmai munkáról már nem esett szó. Voltak azonban olyanok, ahol az egész inkább egy ítélethirdetéshez hasonlított.
Ehhez képest azért arra is akadt példa, ahol a tanárok az igazgatótól kellemes élménnyel távoztak.
Nálunk az igazgató tényleg meghallgatott, és értelmes beszélgetés lett belőle.
- olvasható a PDSZ felmérésében.
Ami még ennél is aggasztóbb a válaszadók szerint, hogy nem azonos mérce alapján történt az értékelés. Az egyikük úgy fogalmazott, hogy az egyik kolléga semmivel sem dolgozott többet, mégis 10 százalékkal jobb eredményt ért el, de más is kiemelte, hogy „látszott, hogy nem ugyanazt a mércét alkalmazták, voltak kedvencek.”. És akadt olyan is, aki szerint "a mérce a vezető hangulatától függött, nem a munkától.”
A kérdőívet kitöltő pedagógusok nagy része pedig úgy tudja, hogy az igazgatók számára előírták, hányan kerülhetnek a kiemelkedő kategóriába.
Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy azok a pedagógusok, akik 80 pont feletti eredményt érnek el a teljesítményértékelésen 20 és 60 ezer forintnyi béremelést kaphatnak a tanároknak az igazgatók döntése szerint, és ezeket az emeléseket fix összegből kell kigazdálkodniuk a tankerületeknek.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
