Az átlagos teljesítményt nyújtó pedagógusok is kaphatnak fizetésemelést.
„A pedagógusok teljesítményértékelés alapján történő illetményemelésének finanszírozásáról” döntött a kormány, melynek határozatát nemrég tette közzé a Magyar Közlöny.
A határozatban többek között azt írták: kiemelten fontosnak tartják, hogy „a teljesítményelem a pedagógusok bérezésének része legyen, így a pedagógusok teljesítményértékelése alapján kiosztható illetményemeléssel” tennék még vonzóbbá a pedagógus életpályát, javítanák a köznevelés eredményességét.
Az Orbán-kormány erre idén az érintett fenntartóknak összesen legfeljebb 10 952 900 000 forint költségvetési forrást biztosít. Augusztus 31-ig kell gondoskodnia Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek arról, hogy a pénz rendelkezésre álljon.
A kormány egy külön rendeletben megerősítette azt is, hogy kiemelt célként tűzték ki, hogy az Európai Unióval kötött megállapodás alapján 2025-2030 között biztosítsa, hogy a pedagógusok átlagbére elérje a diplomás átlagbér nyolcvan százalékát. Arról is döntöttek, hogy az illetményemelés a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra átszámítva havonta, átlagosan 20 ezer forint lehet.
A rendeletben leírták, hogy a munkáltató:
Korábban megírtuk, hogy a Népszava szerint több tanár pontszáma is azért alakult alacsonyan a teljesítményértékelésen, hogy ne kapjanak túl sokan plusz pénzt. A lap szerint többek csak 1-2 ponttal maradtak le attól, hogy a kiemelkedő teljesítményűek közé sorolják. Sok a lapnak nyilatkozó tanár mondta, hogy 79 pontot kaptak a teljesítményértékelésen, mivel az intézményvezetők azt a tájékoztatást kapták, hogy „arányosítani” kell a pontszámokat, mivel az erre szánt bérkeretbe nem fér bele, ha túl sok a kiemelkedő tanár.
Az értékelésnél egyébként maximum 100 pontot lehetett szerezni. 80 ponttól már kiemelkedő teljesítményt könyveltek el. Ezzel kapcsolatban az Eduline-on is részletesen foglalkoztunk.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
