A vizsgák előtti stressz és szorongás csökkentésében sokat segíthet a napi nyolc óra pihentető alvás, a rendszeres testmozgás, néhány rövid, 10-15 perces szünet beiktatása, valamint relaxációs gyakorlatok végzése. Ilyenkor különösen fontos a tudatos felkészülés, a jól átgondolt időbeosztás és a napi vagy heti teendők pontos megtervezése.
A stressz kezelésének alapja, hogy valaki felismerje a feszültség testi-lelki jeleit – ezek tudatosítása után pedig már könnyebben alkalmazhatók azok a technikák, amik segítenek enyhíteni a rossz közérzetet – mondja Cserép Melinda, a Semmelweis Egyetem pszichológusa.
A szakember szerint a vizsgadrukk teljesen természetes dolog – a test így reagál a kihívásokra. Ugyanakkor a túl sok stressz ronthatja a teljesítményt, és testi-lelki tüneteket is okozhat, például alvászavart, étvágytalanságot, ingerlékenységet vagy koncentrációs problémákat. Ezek pedig még nehezebbé tehetik a felkészülést.
Vizsgaidőszakban sok diák kerül nagy nyomás alá, de fontos tudni, hogy a stressz – bár kellemetlen – nem feltétlenül rossz: segítheti a fókuszt és a gyors reagálást is. A gond inkább akkor van, ha valaki túl sokat aggódik, vagy megoldhatatlannak látja a feladatokat – ilyenkor a szorongás csak erősödik.
Milyen praktikákat érdemes alkalmazni?
Időbeosztás
Ki kell emelni, hogy a felkészülés ne az utolsó napokra maradjon. Segít, ha a napok jól be vannak osztva, van elegendő alvás (legalább 7-8 óra), rendszeres étkezés, mozgás és idő a pihenésre is. Már ezek az apró dolgok is sokat enyhíthetnek a stresszen.
Nyugtató gyakorlatok
Érdemes kipróbálni egyszerű légzőgyakorlatokat is, például a lassú belégzés–hosszú kilégzés technikát, amit akár a vizsga előtt is lehet alkalmazni. A relaxációs módszerek akkor a leghatékonyabbak, ha rendszeresen, már a felkészülés elejétől kezdve beépülnek a napirendbe.
Így készüljetek, hogy eredményes legyen a szóbelitek a nyelvi érettségiken
Felkészülés nem csak fejben de lélekben is
Fontos a lelki felkészülés is: segíthet, ha valaki emlékezteti magát arra, miért fontos a vizsga, és felidézi, milyen nehéz helyzeteket oldott már meg korábban. Hasznos lehet pozitív üzeneteket is megfogalmazni magunknak – olyasmit, amit egy barátnak is mondanánk bátorításként.
A család támogatása is sokat számít – mondja a pszichológus. A szülők figyelme, biztatása és jelenléte segíthet abban, hogy a vizsgázó ne érezze magát egyedül. A közös beszélgetések, a nevetés vagy az együtt töltött idő mind hozzájárulhatnak a feszültség oldásához.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
