Palkovics László: teljes körű MI-oktatás jöhet óvodától az egyetemig

A kormánybiztos szerint nagyot lépett a magyar lakosság a mesterséges intelligencia ismeretében.

Palkovics László kormánybiztos örömmel számolt be róla, hogy Magyarország teljesítette a „finn kihívásként” emlegetett célt: a lakosság legalább egy százaléka már rendelkezik valamilyen mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismerettel – írja az Index.

A HUN-REN mesterséges intelligencia szimpóziumán Palkovics azt is elmondta, hogy a felnőtt lakosság tíz százaléka már találkozott valamilyen formában az MI-vel. Mindez szerinte elég meggyőző alap ahhoz, hogy belevágjanak a következő nagy lépésbe: az óvodától az egyetemekig ívelő, átfogó MI-oktatás bevezetésébe.

Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója és az MI-koalíció vezetője hozzátette, hogy felméréseik szerint az oktatás kulcsszerepet játszik az MI társadalmi és gazdasági beágyazódásában, ezért fontos, hogy az új technológiák minél gyorsabban megjelenjenek a mindennapi életben is.

A technológiai háttérre sem lehet panasz: Magyarország 2022-ben csatlakozott a „szuperszámítógépek elitklubjához”: az EuroHPC-programhoz. Így már a hazai kis- és középvállalkozások számára is elérhetővé váltak a nagy számítási kapacitások.

Több mint 30 pontból álló javaslatot dolgoztak ki a tanárok, hogy miként lehetne alkalmazni az MI-t az oktatásban

Közben a fiatalabb korosztály sem marad le: egy friss kutatás szerint a 13–16 éves magyar diákok 98%-a már hallott a mesterséges intelligenciáról, és több mint háromnegyedük ki is próbált valamilyen MI-alapú alkalmazást. Míg 2023-ban a diákok 37%-a használt ilyen eszközöket, addig 2024-re ez az arány 77%-ra emelkedett – ami jól mutatja, milyen gyorsan terjed a technológia a fiatalok körében.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.