Választania kellett a kutyája és az iskolai végzettség között. A kutya fontosabb volt.
Élete legnehezebb döntését kellett meghoznia Tóth Milánnak, amikor az iskolája választás elé állította: a fiatalember vagy elvégzi a sulit, vagy a vakvezető kutyája mellett dönt, ám akkor többé nem teheti be a lábát az épületbe – írta a Blikk.
A fiú az esetet több mint tíz évig tartotta magában, de az okozott trauma ma is élénken él az emlékeiben.
Az ajkai fiatalember egy speciális iskolában – hogy melyikben, azt nem szerette volna megosztani – tanult szövést. Már nem volt sok neki hátra a négyéves képzésből, amikor eldöntötte, hogy szeretne egy vakvezető kutyát. Azonban van, hogy az ilyen kutyákra várni kell egy keveset. „Még másfél évem volt az iskolából, ezért nem is bántam” – emlékezett vissza Milán.
Megoldást találhattak a gyerekkori vakság kezelésére
„Végül nagyon gyorsan jött a lehetőség, megérkezett Nelson a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskolától. Ez viszont nem mindenkinek tetszett. Két tanár ellenem fordította a többieket, és még beleegyező nyilatkozatot is aláírattak az osztállyal arról, hogy bemehet-e velem Nelson. Végül választás elé állítottak: vagy a kutya vagy az iskola.” – mesélte a fiú.
Addigra gyakorlatilag kitanulta a szakmát, lehúzott három évet az iskolában, ám így esélye sem volt arra, hogy papírt is kapjon róla. Mégis a kutyája mellett döntött, és hivatalos végzettség nélkül, ám Nelson oldalán kilépett az életbe.
A szomorú és megalázó történet végül sikerrel zárult, ugyanis Milán el tudott helyezkedni és azóta is a szakmában van. A munkahelyén pedig gond nélkül elfogadták őt és a kutyáját is.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
