Élete legnehezebb döntését kellett meghoznia Tóth Milánnak, amikor az iskolája választás elé állította: a fiatalember vagy elvégzi a sulit, vagy a vakvezető kutyája mellett dönt, ám akkor többé nem teheti be a lábát az épületbe – írta a Blikk.
A fiú az esetet több mint tíz évig tartotta magában, de az okozott trauma ma is élénken él az emlékeiben.
Az ajkai fiatalember egy speciális iskolában – hogy melyikben, azt nem szerette volna megosztani – tanult szövést. Már nem volt sok neki hátra a négyéves képzésből, amikor eldöntötte, hogy szeretne egy vakvezető kutyát. Azonban van, hogy az ilyen kutyákra várni kell egy keveset. „Még másfél évem volt az iskolából, ezért nem is bántam” – emlékezett vissza Milán.
Megoldást találhattak a gyerekkori vakság kezelésére
„Végül nagyon gyorsan jött a lehetőség, megérkezett Nelson a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskolától. Ez viszont nem mindenkinek tetszett. Két tanár ellenem fordította a többieket, és még beleegyező nyilatkozatot is aláírattak az osztállyal arról, hogy bemehet-e velem Nelson. Végül választás elé állítottak: vagy a kutya vagy az iskola.” – mesélte a fiú.
Addigra gyakorlatilag kitanulta a szakmát, lehúzott három évet az iskolában, ám így esélye sem volt arra, hogy papírt is kapjon róla. Mégis a kutyája mellett döntött, és hivatalos végzettség nélkül, ám Nelson oldalán kilépett az életbe.
A szomorú és megalázó történet végül sikerrel zárult, ugyanis Milán el tudott helyezkedni és azóta is a szakmában van. A munkahelyén pedig gond nélkül elfogadták őt és a kutyáját is.
