Már tízből egy általános iskolás SNI-s

A 2024/2025-ös tanévben az általános iskolába járó SNI-s diákok száma átlépte a 65 ezret.

A KSH legfrissebb adatai szerint a sajátos nevelési igényű általános iskolások száma az előző tanévhez képest tovább emelkedett, hiszen átlépte 65 ezret. (Ez a szám a 2023/2024-es tanévben mintegy 62 ezer volt.)

A sajátos nevelési igényű diákok 73 százaléka (körülbelül 48 ezer tanuló) integrált oktatásban részesül, akiknek a

Összességében a nappali oktatásban tanuló általános iskolások 9,2 százaléka sajátos nevelési igényű. Az első évfolyamon ez az arány csak 8,1 százalék, ehhez képest nyolcadikban már 11 százalék.

A megyék tekintetében is óriásiak az eltérések. Arányaiban a legtöbb SNI-s általános iskolás Békésben (14,3 százalék), Baranyában (14 százalék) és Somogyban (13,8 százalék) van, míg a legkevesebb Borsodban (5,6 százalék), Hajdú-Biharban (6 százalék) és Szabolcsban (6,1 százalék).

Ez persze nem azt jelenti feltétlenül hogy ezekben a megyékben kevesebb a sajátos nevelési igényű diák.

Egy 2023-as tanulmány szerint ennek ennek az alábbi okai lehetnek:

  • Észak-Kelet Magyarországon 2017-ig nem volt gyógypedagógus-képzés, ami ronthatta ezekben a megyékben a hozzáférést
  • A szakértői bizottságok eltérően működhetnek.
  • A halmozottan hátrányos helyzetű szülők gyerekei később jutnak el a szakértői bizottságokhoz.

Egy másik 2023-as tanulmány azt állapította meg, hogy a hátrányos helyzetű családokba születő gyerekeknél nagyobb arányban marad rejtve a fejlődési probléma, vagy ha meg is állapítanak náluk valamilyen ilyen jellegű problémát, akkor ezek a gyerekek nem kapnak fejlesztést.

 

 

 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna