A 2024/2025-ös tanévben az általános iskolába járó SNI-s diákok száma átlépte a 65 ezret.
A KSH legfrissebb adatai szerint a sajátos nevelési igényű általános iskolások száma az előző tanévhez képest tovább emelkedett, hiszen átlépte 65 ezret. (Ez a szám a 2023/2024-es tanévben mintegy 62 ezer volt.)
A sajátos nevelési igényű diákok 73 százaléka (körülbelül 48 ezer tanuló) integrált oktatásban részesül, akiknek a
Összességében a nappali oktatásban tanuló általános iskolások 9,2 százaléka sajátos nevelési igényű. Az első évfolyamon ez az arány csak 8,1 százalék, ehhez képest nyolcadikban már 11 százalék.
A megyék tekintetében is óriásiak az eltérések. Arányaiban a legtöbb SNI-s általános iskolás Békésben (14,3 százalék), Baranyában (14 százalék) és Somogyban (13,8 százalék) van, míg a legkevesebb Borsodban (5,6 százalék), Hajdú-Biharban (6 százalék) és Szabolcsban (6,1 százalék).
Ez persze nem azt jelenti feltétlenül hogy ezekben a megyékben kevesebb a sajátos nevelési igényű diák.
Egy 2023-as tanulmány szerint ennek ennek az alábbi okai lehetnek:
Egy másik 2023-as tanulmány azt állapította meg, hogy a hátrányos helyzetű családokba születő gyerekeknél nagyobb arányban marad rejtve a fejlődési probléma, vagy ha meg is állapítanak náluk valamilyen ilyen jellegű problémát, akkor ezek a gyerekek nem kapnak fejlesztést.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
