Csak néhány budapesti topgimiben írtak ennél többet.
Az Oktatási Hivatal márciusban tette közzé a 2024-es kompetenciamérés eredményeit, amelyből kiderült, hogy természettudományokból a nyolcadikosok országos átlaga 1554 képességpont lett.
Ha megnézzük a családiháttér-index tekintetében az eredményeket, akkor láthatjuk, hogy a rossz otthoni körülmények ellenére a nyírségi Nagydobosi Általános Iskolában a nyolcadikosok 1781 pontot értek el. (Csak összehasonlításképpen ilyen magas pontszámot átlagban a jóval jobb körülmények között élő, budapesti elitgimikbe járó diákok szereztek.)
A nagydobosi iskolában nemcsak a végzősök, hanem a hatodikosok is remekül szerepeltek, hiszen 1744 pontot szereztek. (Az országos átlag 1461 képességpont lett.)
Ez annyira magas pontszám, hogy az ország csupán néhány topgimnázium írtak ennél jobbat a hatodikosok.
A kompetenciamérés eredményeivel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
