Az egyik gyerek szülője tett feljelentést a rendőrségen.
Nem jogerősen öt év fegyházbüntetésre ítélte a Budapest Környéki Törvényszék azt a férfit, aki gerincbántalmak kezelésére hirdetett módszere során kiskorúakat zaklatott – közölte a bíróság az MTI-vel.
A vádlott 2016-tól kezdődőenkezelte a pácienseit, főként kiskorúakat, egy általa kidolgozott, ízületmobilizációnak nevezett eljárással. Bár nem rendelkezett sem orvosi, sem gyógytornászi végzettséggel, módszerét egészségügyi kezelésként reklámozta. Egy hatósági vizsgálat megállapította, hogy a férfi által végzett fogások nem sorolhatók egyértelműen az egészségügyi szolgáltatások közé, azonban a hirdetések félrevezetőek lehettek a szülők számára.
A bíróság tájékoztatása szerint a vádlott 2020 és 2021 között két kiskorút szexuálisan zaklatott kezelései alatt, egyikükkel pedig cseten keresztül is próbált bizalmas kapcsolatot kialakítani. Az eset 2021 decemberében derült ki, amikor az egyik érintett gyermek szülője megtudta, mi történt, azonnal leállította a kezeléseket, majd néhány nappal később feljelentést tett a rendőrségen.
A törvényszék folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak és szeméremsértés miatt mondta ki bűnösnek a férfit. A kiszabott fegyházbüntetés mellett végleg eltiltották minden olyan tevékenységtől, amely során 18 év alattiakkal kerülhetne kapcsolatba, legyen szó nevelésről, gondozásról vagy gyógykezelésről. Az ítélet ellen az ügyész, valamint a vádlott és védője is fellebbezett, így az nem jogerős.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
