A 15 éves diákokat szövegértésből, matekból és természettudományból mérik.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint 2025. március 17-től, hétfőtől egészen április 18-ig 273 iskola 6974 15 éves diákja vesz részt a PISA-mérésen. Ennek keretében azt vizsgálják, hogy a tanulók "milyen mértékben rendelkeznek azokkal az alapvető ismeretekkel, amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz szükségesek."
A diákokat szövegértésből, matekból és természettudományból mérik. A mostani mérésnél a három vizsgált kompetenciaterület közül a természettudomány lesz a hangsúlyos.
PISA-mérés nincsen minden évben, az OECD csak háromévente szervezi, legutóbb 2022-ben volt, ami rávilágított arra, hogy mekkora kárt okozott az online oktatás.
A 2022-es PISA-teszten a magyar diákok matematikából, 473 pontot értek el, ami negatív rekord, hiszen ilyen kevés pontot egyik korábbi mérésen sem szereztek matekból. Viszont ezzel nem voltak egyedül, mert az OECD-országok átlaga az előző méréshez képest matematikából 489-ről 472 pontra zuhant be, így a magyar eredmény - ha csak egy hajszálnyival is - átlag felettinek számít.
A szövegértés területén a magyar diákok 473 pontjuk lett, ami nem éri el még a nagyot romló OECD-átlagot (476 pont) sem. A természettudományok területén azonban a magyar tanulók javítottak: 486 pontot értek el, ami 5 ponttal több, mint amennyi a legutóbbi 2018-as teszt eredménye. Az OECD-átlag ezen a területen 2022-ben 485 pont lett, így a magyar diákok az átlagnál egy kicsivel jobban szerepeltek.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
