A nyolcadikosok bár minimálisan javítottak, az átlageredményeik nagyjából stagnálnak magyarból és matematikából is. A hatodikosok rontottak, a negyedikesek magyarból jelentősen jobb eredményeket értek el a 2025-ös központi írásbeli felvételi az Oktatási Hivatal pénteken nyilvánosságra hozott előzetes statisztikái szerint.
Nyolcadikosok
Az előzetes statisztikai adatok az eredmények több mint 90%-os feldolgozottsága alapján, a mentességgel rendelkező vizsgázók nélkül azt mutatják, hogy a nyolcadikosok a maximálisan megszerezhető 100 pontból összesen 52,72 pontot értek el, ami meglepő, de jobb eredmény a 2024-es felvételi átlagpontszámához képest, ebben az évben ugyanis a diákok átlagpontszáma 51,3 lett.
A maximum 50 pontos magyarból a vizsgázók átlaga az eddigi eredmények szerint 30,28 pont lett, ami körülbelül egy ponttal több, mint a korábbi években.
A szintén 50 pontos matematikából pedig a nyolcadikosok 22,51 pontos átlagot értek el, ami alacsony, de a 2024-es 21,8 pontos átlageredménynél még így is valamivel magasabb.
Hatodikosok
Az írásbeli felvételi vizsga az eddigi feldolgozottság alapján a hatodikosok számára bizonyult a legnehezebbnek mindkét tantárgyból. A diákok a maximálisan szerezhető 100 pontból 55,57 pontos átlagot értek el, ami bár magasabb a nyolcadikosokénál, az előző évi eredményüktől némileg elmarad. 2024-ben a hatodikosok pontátlaga ugyanis a két tárgyból 58,6 pont volt.
Magyarból a hatodikosok 2025-ben átlagosan 29,39 pontot értek el, ami csak minimálisan rosszabb a 2024-es 30,4 pontnál. Ellenben matekból a pontszámok szerint valamivel nehezebb lehetett a teszt, mint a korábbi években. Míg tavaly a diákok 28,2 pontot teljesítettek, a 2025-ös átlag 26,19 pont lett.
Negyedikesek
A nyolcosztályos gimnáziumba készülő negyedik osztályosok 2025-ös pontátlaga a két tárgyból összesítve 71,41 pont lett.
Magyarból a negyedikesek 35,80 pontot teljesítettek, ami 5 ponttal jobb, mint 2024-ben. Matematikából viszont némileg alacsonyabb lett az átlagpontszám, mint tavaly. 2024-ben 36,9 pontot szereztek, 2025-ben pedig 35,65 pontot.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
