A nyolcadikosok bár minimálisan javítottak, az átlageredményeik nagyjából stagnálnak magyarból és matematikából is. A hatodikosok rontottak, a negyedikesek magyarból jelentősen jobb eredményeket értek el a 2025-ös központi írásbeli felvételi az Oktatási Hivatal pénteken nyilvánosságra hozott előzetes statisztikái szerint.
Nyolcadikosok
Az előzetes statisztikai adatok az eredmények több mint 90%-os feldolgozottsága alapján, a mentességgel rendelkező vizsgázók nélkül azt mutatják, hogy a nyolcadikosok a maximálisan megszerezhető 100 pontból összesen 52,72 pontot értek el, ami meglepő, de jobb eredmény a 2024-es felvételi átlagpontszámához képest, ebben az évben ugyanis a diákok átlagpontszáma 51,3 lett.
A maximum 50 pontos magyarból a vizsgázók átlaga az eddigi eredmények szerint 30,28 pont lett, ami körülbelül egy ponttal több, mint a korábbi években.
A szintén 50 pontos matematikából pedig a nyolcadikosok 22,51 pontos átlagot értek el, ami alacsony, de a 2024-es 21,8 pontos átlageredménynél még így is valamivel magasabb.
Hatodikosok
Az írásbeli felvételi vizsga az eddigi feldolgozottság alapján a hatodikosok számára bizonyult a legnehezebbnek mindkét tantárgyból. A diákok a maximálisan szerezhető 100 pontból 55,57 pontos átlagot értek el, ami bár magasabb a nyolcadikosokénál, az előző évi eredményüktől némileg elmarad. 2024-ben a hatodikosok pontátlaga ugyanis a két tárgyból 58,6 pont volt.
Magyarból a hatodikosok 2025-ben átlagosan 29,39 pontot értek el, ami csak minimálisan rosszabb a 2024-es 30,4 pontnál. Ellenben matekból a pontszámok szerint valamivel nehezebb lehetett a teszt, mint a korábbi években. Míg tavaly a diákok 28,2 pontot teljesítettek, a 2025-ös átlag 26,19 pont lett.
Negyedikesek
A nyolcosztályos gimnáziumba készülő negyedik osztályosok 2025-ös pontátlaga a két tárgyból összesítve 71,41 pont lett.
Magyarból a negyedikesek 35,80 pontot teljesítettek, ami 5 ponttal jobb, mint 2024-ben. Matematikából viszont némileg alacsonyabb lett az átlagpontszám, mint tavaly. 2024-ben 36,9 pontot szereztek, 2025-ben pedig 35,65 pontot.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
