A Kaliforniai Egyetem kutatói szerint a koronavírus-járvány alatti lezárások negatívan hatottak az óvodások egyik kulcsfontosságú képességére.
A koronavírus-járvány miatti lezárások és a szociális távolságtartás bár szükségszerű volt a járvány megfékezése érdekében, de negatívan hatottak az óvodások, különösen az alacsonyabb társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkezők társadalmi megismerésének fejlődésére - írja az IFLScience beszámolója alapján a hvg.hu.
A kutatás során a szakemberek eljátszották, hogy a Malacka nevű báb belerak egy játékot a két tároló közül az elsőbe, majd kimegy. Ezután jött Kutyus, aki áttette a játékot a másik dobozba. Ezután a kutatók azt kérdezték a gyerekektől, hogy Malacka melyik tárolóban keresi majd a játékát. Azok a gyerekek, akik az életkoruknak megfelelő szociális kogníciós képességekkel rendelkeztek, helyesen azt válaszolták, hogy az elsőben. Még akkor is, ha tudták, hogy a játék a másikban van.
Rose Scott, a tanulmány vezető szerzője úgy fogalmazott, hogy világjárvány előtt a 2,5 éves gyerekek is már át tudtak menni a teszten, a lezárások után viszont a feladat sok ötévesnek gondot okozott.
A Covid előtt 5-ből 4 ötéves válaszolt jól, azonban utána már csak a 63 százalékuk felelt helyesen. Az alacsonyabb jövedelmű családokban pedig még rosszabb volt a helyzet, hiszen ugyanez az arány az ötévesek körében már csak 51 százalék lett.
A kutatók nem vizsgálták külön az okokat, de azt feltételezik, hogy a jobb anyagi helyzetben lévő családoknak a lezárások idején is több lehetőségük volt arra, hogy a gyerekek fejlődése ne torpanjon meg.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
