Összesen 15 tankerületi központnak volt adóssága novemberben.
A Magyar Államkincstár (MÁK) legfrissebb, a novemberi időszakra vonatkozó összesítéséből kiderült, hogy egy hónap alatt két és félszeresére nőtt a tankerületi központok lejárt tartozásállománya – írja a Népszava.
Novemberben 1043 millió forint volt az összes lejárt tartozás, ami 615 millió forinttal több, mint egy hónappal korábban.
A listán összesen 15 tankerületi központ található, amelyek közül hatnak októberben még egyáltalán nem volt lejárt adóssága. Ezek közé tartozik a Közép-Budai Tankerületi Központ is, ami novemberre 257 millió forint tartozást gyűjtött össze.
A Dunaújvárosi Tankerületi Központ 214 millió forint adóssággal rendelkezik, míg októberben ez az összeg még „csak” 168 millió forint volt. A Kelet-Pesti Tankerületi Központnak októberi 92 millióról 143 millió forintra nőtt novemberre a lejárt tartozása.
Szintén tartozás nélkül volt a Közép-Pesti Tankerületi Központ is, amelynek novemberre 108 millió forint lett a tartozásállománya. Az Egri Tankerületi Központ pedig megduplázta adósságát, amely 57 millió forintról 113 millió forintra emelkedett.
Emellett azt is érdemes megjegyezni, hogy tavaly ugyanebben az időszakban sokkal több tankerület szerepelt a MÁK adólistáján: 2023 novemberében 36 tankerületi központnak volt összesen 1827 millió forint lejárt tartozása.
A szakképzési centrumok lejárt tartozásállománya kisebb mértékben, de szintén megnőtt. A MÁK adóslistáján 18 szakképzési centrum szerepel, összesen 127 millió forint tartozással, ami 50 millió forinttal több, mint októberben.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
