Van olyan iskola, ahol magyar és a matek feladatsorra jegyet kapnak a diákok.
A Szülői Hang csoportban merült fel a kérdés, hogy be lehet-e írni a naplóba, ha a középiskolai felvételire úgy készítik fel a diákokat, hogy osztályozzák a magyar és a matek feladatsorokat. Az eredményeket a pedagógus témazáróként veszi figyelembe, mindezt úgy, hogy a tananyaggal közben nem haladnak.
A válasz erre nem, hiszen egyrészt vannak olyan középiskolák, amelyek nem kérik a központi írásbelit, és lehetnek olyan tanulók az osztályban, akik ilyen intézményben szeretnének továbbtanulni. Másrészt a központi írásbelinek a fő célja, hogy sorrendet állítson fel a középiskolába készülő diákok között, emiatt nemcsak szigorúan a tananyagot kérik számon, hanem a különböző készségeket is mérik.
Ehhez képest egy sima témazárónál azt nézik, hogy ki, mennyire készült fel az adott tananyagból.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
