Gyerekhiány miatt hat csepeli óvodát zárnának be jövőre

Sokkal kevesebb a gyerek Csepelen, mint tíz évvel ezelőtt, az önkormányzat az óvodák összevonását javasolja.

2025. július 1-jétől hat óvodában szűne meg a nevelés egy új javaslat szerint - olvasható a csepeli önkormányzat oldalán.

A közleménye szerint „több száz, hamarosan megközelítőleg ezer gyerekkel kevesebb jár óvodába Csepelen, mint tíz évvel ezelőtt.” Emiatt a már félig üresen működő intézmények összevonását tervezik.

Csepelen jelenleg 21 tagintézményben 2515 óvodai férőhelyez biztosítanak. A statisztikák szerint 2014-ben a beiratkozó gyerekek száma 2487 fő volt, jelenleg azonban már csak 1816-an vannak. Ez a szám pedig folyamatosan csökken, 2027-re várhatóan már csak 1698 óvodáskorú gyerek lesz a kerületben.

Az utóbbi években a gyerekek mellett az óvodapedagógusok létszáma is lecsökkent. Emiatt már több óvodás csoportot is megszüntettek, ez azonban csak ideiglenesen oldotta meg a problémát. Az óvodai átalakítások kapcsán most úgy fogalmaztak, hogy bár „kevesebb épületben”, de „magasabb színvonalon működnének tovább.” Az önkormányzat azt is hozzátette, hogy az így megüresedő helyiségek fűtési és fenntartási költségéből pedig béremelésre vagy több szakember alkalmazására is lenne lehetőség.

A változtatás miatt a Mesevár, a Kerek Világ, a Fenyves, a Zsongás, a Napsugár, és a Füstifecskék Tagóvoda épületében 2025. július 1-jétől nem indulna óvodai nevelés. Ezeknek az óvodáknak a csoportjai másik, továbbra is működő intézményekbe kerülnének.

Kiemelték, hogy ezzel csak a működés helye váltona meg, a csoportokba járó gyerekek, óvónők, dajkák, asszisztensek és segítők személye azonban nem.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.