Pozíciót vált Pülöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár

Október 31-én nyugdíjba vonul, de továbbra is tevékenykedni fog az oktatás területén.

  • Tornyos Kata

Bár Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár nyugdíjba vonulását jelentette be kedden a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM), de kiemelték, hogy továbbra is számítanak a szakmai támogatására, így a jövőben az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) stratégiai főigazgatójaként folytathatja a munkáját – írta meg az Index.

A KIM közleményében azt írta, hogy Pölöskei Gáborné, aki egyébként a volt köztársasági elnök, Áder János húga, a pályafutása alatt rendíthetetlen elkötelezettséggel és szakértelemmel dolgozott az oktatás fejlesztésén, hozzájárulva számos rendszerszintű változás kialakításához és megvalósításához.

Hivatását biológia-földrajz szakos középiskolai tanárként kezdte, de dolgozott az Oktatási Hivatal általános elnökhelyetteseként, majd a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Oktatási, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztályának főosztályvezetőjeként is.

2014-től az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkára volt, majd 2016-tól a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöki tisztségét látta el. 2017-től mostanáig szakképzésért felelős helyettes államtitkárként folytatta munkáját.

Nevéhez kötődik a magyar szakképzés 2020-as rendszerszintű megújítása, amelynek lényegi változása az volt, hogy a 174 alapszakmát ezentúl csak iskolarendszerben, azaz technikumban vagy szakképző iskolában lehet tanulni. Az átalakítás legfontosabb elemeiről ebben a cikkben olvashattok.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.