Október 20-ig kell nyilvánosságra hozzák az intézményeknek a felvételi tájékoztatóikat.
Izgalmas tanév elé néznek azok a negyedikesek, hatodikosok és nyolcadikosok, akik a 2024/25-ös tanévben nyolc- vagy hatosztályos gimnázumba jelentkeznének, vagy kilencedik osztályba felvételiznek. Szimpatikus gimnáziumot, technikumot vagy szakiskolát kell választaniuk, és eldönteniük, hogy esetleg nyelvi előkészítőbe, két tanítási nyelvű iskolába vagy általános gimibe mennének, vagy ha szakmát tanulnának, akkor mi a hozzájuk leginkább illő szakterület.
A honlapjuk mellett a középiskoláknak vasárnapig a KIFIR rendszerébe is fel kell töltsék a felvételi tájékoztatókat. A dokumentumban számos olyan információt rögzítenek, amik segítséget nyújtanak a választott középiskolával kapcsolatban. Többek között magában kell foglalja a középiskolai évfolyamok számát és a tanulmányi területen oktatott idegen nyelvekét és persze magukat a tanulmányi területeket is.
Ebben a dokumentumban teszik közzé a felvételi eljárásuk módját; hogy kérik-e például a központi felvételi megírását és tartanak-e szóbeli felvételi vizsgát is, vagy csak az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján döntik el, hogy kiket vesznek fel. Ezen felül minden esetben tartalmazzák az adott intézmény OM azonosítóját, ami fokozottan szükséges a jelentkezéshez.
A következő dátum, amit október 20-a után várni lehet a felvételivel kapcsolatban az október 31-e, de ennél is fontosabb lesz november 15-e amikor is kiderül, hogy melyik intézmények szerveznek központi írásbeli vizsgákat.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
