Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Közeleg a középiskolai felvételi határideje de még fogalmatok sincs, hol és mit szeretnétek tanulni? Segítünk dönteni! Új, Pályaválasztási kisokos cikksorozatunkban bemutatjuk nektek, hol és mit tanulhattok, ha a következő tanévtől középiskolások lesztek. Ebben a részben a technikumokról olvashattok.
"Tűzoltó leszel s katona! Vadakat terelő juhász!" - szól Jószef Attila Altató című költeménye.
Egész kicsi korunktól kezdve arról álmodozunk, mik leszünk majd, ha felnövünk. A válaszadás a nyolcadik osztályos diákok számára kezd egyre égetőbb lenni, hiszen nektek - és a 6- vagy 8 osztályos gimnáziumba készülő 10 és 12 éveseknek - legkésőbb 2025. február 20-án le kell adni a jelentkezést a kiválasztott közéfokú iskolákba, ahol a következő tanévtől folytatnátok a tanulmányaitok. Segítünk dönteni.
Érettségi és szakma 5 év alatt
Ha már most tudjátok, hogy az érettségi bizonyítvány mellett szeretnétek, ha egy szakma is lenne a kezetekben a középiskola végére, számotokra a legideiálisabb választás a technikum. Ezekben az iskolákban ugyanis a közismereti tantárgyak mellett szakmai tárgyak és gyakorlati órák is épülnek a tanrendbe.
Első első körben csak szimpatikus ágazatot kell választanotok. A tanulmányaitok első két évében a közismereti tantárgyak mellett a választott ágazat szakmai alapismereteit tanuljátok, amikből aztán ágazati alapvizsgát kell tennetek. Csak ezt követően, a 10. osztály végén kell majd döntenetek arról, hogy a választott iskolán és ágazaton belül pontosan melyik szakmát szeretnétek az elkövetkezendő három évben elsajátítani.
| Milyen szakmák közül választhattok? |
| Édességkészítő, légijármű-szerelő technikus, grafikus vagy akár óvodai nevelő. Hogy milyen szakmák közül válogathattok a 2024/25-ös tanévben, azt a legfrissebb szakmafüzetben nézhetitek meg. Kattintsatok érte ide. |
A szakmai tantárgyak miatt egyébként a közismereti tárgyak óraszáma általában eltér a gimnáziumban tanuló diákokétól.
A technikumokban nem kötelező például második idegen nyelvet tanulni - bár több intézményben erre is van lehetőség -, és nincsenek művészeti foglalkozások. Ellenben az érettségi tárgyakból ugyanannyi az óraszám, mint a gimiseknek, hiszen ezekből a technikumban tanuló diákoknak is érettségiznie kell. Nem kell azonban ötödik érettségi tárgyat választani, mivel ezekben az iskolákban a szakmai vizsga az ötödik érettségi vizsgatárgy.
De nem csupán ezért éri meg technikumban tanulni, hanem azért is, mert 11. osztálytól akár duális képzésben is elsajátíthatjátok a választott szakmátok, továbbá ösztöndíj formájában akár pénzt is kaphattok a középiskolás éveitek alatt .
Havi 60 ezer forint is lehet az ösztöndíj
A szakképzési törvény szerint a szakképzésben tanuló - tehát technikumi vagy szakiskolás diákok - jogosultak tanulmányi ösztöndíjra.
Ennek összege 9. osztályban havi 8-16 ezer forint között alakul, 10. osztálytól kezdve pedig tanulmányi eredménytől függően akár havi 59 ezer forintot is elérheti legalább 4,5-ös tanulmányi átlag esetén.
Az ösztöndíjak összege 2024-ben
Duális képzés esetén - ami azt jelenti, hogy a gyakorlatot egy választott cégnél, vállalatnál sajátíthatjátok el - az ösztöndíjat viszont felváltja a magasabb összegű munkabér. Ez tanulmányi eredménytől és a szakmai felkészültségtől függően havi 100-170 ezer forint is lehet.
Út a felsőoktatásba
Mindemellett a szakképzés a felsőoktatási felvételin is előnyt jelenthet. Nem feltétlen kell ugyanis rögtön az érettségi után munkába állnotok. Ha akartok, ugyanúgy jelentkezhettek egyetemre, mint a gimnáziumban végző társaitok. Ráadásul amennyiben olyan szakra jelentkeztek, aminek van valami köze a szakmátokhoz, azért az adott egyetem szabályai szerint akár intézményi többletpontokat is kaphattok.
Sőt, arra is van lehetőség, hogy a pontjaitokat kizárólag a szakmai vizsgátok eredménye alapján számolják majd, amennyiben egy a szakképzettségeteknek megfelelő alap- vagy osztatlan szakra mennétek tovább.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.