Ebben lesz benne többek között a felvételi eljárás módja is.
Izgalmas tanév elé néznek azok a negyedikesek, hatodikosok és nyolcadikosok, akik a 2024/25-ös tanévben nyolc- vagy hatosztályos gimnázumba jelentkeznének, vagy kilencedik osztályba felvételiznek. Szimpatikus gimnáziumot, technikumot vagy szakiskolát kell választaniuk, és eldönteniük, hogy esetleg nyelvi előkészítőbe, két tanítási nyelvű iskolába vagy általános gimibe mennének, vagy ha szakmát tanulnának, akkor mi a hozzájuk leginkább illő szakterület.
A felvételi tájékoztatókat az intézményeknek 2024. október 20-ig kell nyilvánosságra hozni. Ez tartalmazza a tanulmányi területeiket, továbbá ebben rögzítik a felvételi eljárásuk módját is; hogy kérik-e például a központi felvételi vizsga megírását vagy csak az általános iskolai eredmények alapján számolják a felvételi pontokat, és hogy tartanak-e szóbeli felvételi vizsgát is.
A középiskolai felvételiről idén is megtaláltok minden fontos információt az Eduline-on a jelentkezéstől a felvételi döntésig és a beiratkozásig.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
