Középiskolai felvételi 2025: ekkor teszik közzé a felvételi tájékoztatókat

Ebben lesz benne többek között a felvételi eljárás módja is.

  • Székács Linda

Izgalmas tanév elé néznek azok a negyedikesek, hatodikosok és nyolcadikosok, akik a 2024/25-ös tanévben nyolc- vagy hatosztályos gimnázumba jelentkeznének, vagy kilencedik osztályba felvételiznek. Szimpatikus gimnáziumot, technikumot vagy szakiskolát kell választaniuk, és eldönteniük, hogy esetleg nyelvi előkészítőbe, két tanítási nyelvű iskolába vagy általános gimibe mennének, vagy ha szakmát tanulnának, akkor mi a hozzájuk leginkább illő szakterület.

A felvételi tájékoztatókat az intézményeknek 2024. október 20-ig kell nyilvánosságra hozni. Ez tartalmazza a tanulmányi területeiket, továbbá ebben rögzítik a felvételi eljárásuk módját is; hogy kérik-e például a központi felvételi vizsga megírását vagy csak az általános iskolai eredmények alapján számolják a felvételi pontokat, és hogy tartanak-e szóbeli felvételi vizsgát is.

A középiskolai felvételiről idén is megtaláltok minden fontos információt az Eduline-on a jelentkezéstől a felvételi döntésig és a beiratkozásig.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.